Született:
1919. 08. 16. Sárospatak
Elhunyt:
2016. 11. 26. Budapest
Nagymamám, Hamara Sándorné, (született Szűts Gabriella) a legdrágább, legszeretőbb nagymama volt a világon. Kedvességéért, bájos kis vidám lényéért mindenki szerette. Kíváncsiságát, érdeklődő friss elméjét késő öregségéig megőrizte. Mindent meg lehetett beszélni vele. Életét a lányáért Sántha Zsuzsannáért, és unokájáért, Bornyi Veronikáért élte, rengeteget segített, erejét, idejét nem kímélve, a pénzt nem tartotta sokra, adakozó természet volt. Az embereket (és az életet) úgy fogadta el, ahogy van(nak), ha bántották, megbocsátott. Lételeme a Zempléni-hegységben való kirándulás volt férjével és családjával. Sárospatakon született és itt élte le életének nagy részét, mindig visszavágyott ide. Étetszeretete, kedves meghallgató, megértő lénye mindenkiben nyomot hagyott aki ismerte.
Első gyertya meggyújtva: 2016. 11. 27.