Hogy mit is írhatnánk rólad ?
Talán azt, ahogy mi láttunk téged. Mi a családod.
Egy végtelenül jó lelkű, kedves ember voltál ,hatalmas szívvel. A családoddal szemben mindig előzékeny voltál ,segítőkész,akiket folyamatosan elárasztottál hatalmas szereteteddel. Életed egy folyamatos küzdés volt. De semmi nem tört meg. Sem fájdalom sem a nehézségek. Ettől függetlenül rendületlenül tetted a dolgod. A fájdalmaid ellenére, amit betegséged okozott ,sosem jajgattál sosem sírtál. Ezért nem is tudtuk mi, a közvetlen környezeted sem, hogy tulajdonképpen mennyire beteg vagy mindaddig, míg el nem szakított tőlünk a halál. Mint feleség, egy végletekig hűséges, kedves, odaadó asszony voltál. Személyedben megismerhető volt az igazi önfeláldozó anya, a leghűségesebb barát, legkedvesebb gyermek, és egy olyan feleség, aki mindenben támogatta a lányát, és a férjét, akivel életed utolsó, 25 évét leélted. A lányod, örökölte szépséged és minden jó tulajdonságod. Ő az életed legnagyobb sikere.
Büszke lehetsz ,és tudom, hogy vagy is rá,ott fent az angyalok között.
Ő ugyan olyan értékes ember lett amilyen te is voltál,hiszen belőled lett.
Hatalmas űrt hagytál magad után itt a földön,de a legnagyobb munkád elvégeztetett.
Megtanítottál minket szeretni.
Köszönjük hogy voltál nekünk.
Fogunk még találkozni,ebben biztosak vagyunk.
Nyugodj békében.