"Tudod, mi a bánat, ülni egy csendes szobában, s, várni valakire
Aki többé már soha nem jöhet
Szeretni valakit, Aki nagyon szeretett Téged...
Könnyeket tagadni, mik szemedben égnek,
Tiszta csillagos égboltra nézve
Csillagba bújtatott angyalként ŐT keresve!

Nem felejtelek el, Érted ég minden gyertyaláng,
mutatja az utat Neked, ha visszajössz, hogy megtaláld,
a helyet ahol ezer szív vár fájdalmas könnyekkel.
Az elmosódott emlékek, csak miattad törnek fel,
bennem nem változott amit érzek irántad,
remélem hallottad az Érted mondott imákat.