" Elhagytad a házat, amit úgy szerettél, itt hagytál mindent amiért úgy küzdöttél. Elfogadni muszály megérteni nem a hiányod kegyetlen, nem pótol semmi sem. Siratom azt akit nagyon szeretek, mert én őt sohasem feledem. Becsukom a szemem látom az arcát, ha csend van hallom a hangját. Érzem, hogy odabent valami nagyon fáj , vele álmodom éjszakákon át!                                                                                                                                                                                                                                      

---

" Nem vársz már minket ragyogó szemekkel, nem örülsz már nekünk szerető szíveddel. De egy könnycsepp szemünkben Érted él, egy gyertya az asztalon Érted ég. S bennünk él egy arc egy végtelen szeretet, amit tőlünk soha senki el nem vehet. Telhetnek hónapok, múlhatnak évek, szívből szeretünk s nem feledünk TÉGED!   NAGYON SZERETLEK APUCI! ! !