A weboldal cookie-kat használ a szolgáltatások minőségének javítására. A weboldal további használatával elfogadom a cookie-k használatát.
MegértettemTovábbi információk
Édesanyám egyedül nevelt fel. Törékeny alkata ellenére soha nem a munka könnyebbik végét kereste. Az ötvenes évek elejétől a hetvenes évek végéig lakatos szakmunkásként dolgozott az Orion gyárban. Sokan úgy hívták: a " lakatos Erzsi" , hiszen a vállán majd 25 kilót nyomó vasládájával, ápoltan, vakítóan tiszta munkaruhában mindig azon fáradozott, hogy az elromlott zárakat megreparálja vagy gyorsan kulcsokat készítsen az elveszettek helyett. Nyugdíjasként a fővárosból egy Somogy megyei kisközségbe költözött. Ott is rengeteget dolgozott, hiszen a 600 négyszögöles telek minden részét megművelte, kultúrnövényekkel beültette és várta a lányát ( vagyis engem) és az unokáit. Művészi érzékkel kötött, varrt, készített divatékszereket. Sajnos, szívbetegségét a háziorvosa nem ismerte fel és így mire kiderült, későn végezhették el nála a szívműtétet. A rehabilitáció alatt halt meg. Számomra olyan példáját adta az akaraterőnek és az emberi helytállásnak, amiből még ma, 9 évvel a halála után is erőt merítek. Boldog vagyok, hogy az anyám volt.
Első gyertya meggyújtva: 2011. 08. 08. Gyújtotta: Anikó
Tölts fel Te is képet a képgalériájába 
Új gyertya gyújtása 
Gyertyái (0 db) 
Üzenet küldése a gyertya gyújtójának 
Édesanyám egyedül nevelt fel. Törékeny alkata ellenére soha nem a munka könnyebbik végét kereste. Az ötvenes évek elejétől a hetvenes évek végéig lakatos szakmunkásként dolgozott az Orion gyárban. Sokan úgy hívták: a " lakatos Erzsi" , hiszen a vállán majd 25 kilót nyomó vasládájával, ápoltan, vakítóan tiszta 
