Életében sok nehézséggel kellett megküzdenie, de mindig talpra tudott állni és emelt fővel járni. Szerette az embereket, nagyon jó kapcsolatot tudott tartani velük. Élete tragédiája, hogy saját lányával ez nem sikerült, sokat bánkódott és sírt miatta. Szeretett utazni, világot látni. Ha segíteni kellett valakinek mindig készen állt rá, önzetlenül.  

Az idősek otthonában, ahol élete utolsó éveit élte szerették és tisztelték. Mindig vidám volt, még a betegségében is sokszor saját magát is képes volt kinevetni. Sajnos a gyilkos kór nem kimélte őt sem és 84 születésnapja után pár nappal elvitte.