Született:
1956. 03. 13. Homokszentgyörgy
Elhunyt:
2025. 11. 11. bosziikaa@gmail.com
Drága édesapám, könnyeimmel küzködve írom ezen sorokat. Soha nem gondoltam arra hogy egyszer elveszítelek, hiszen nem sok példa volt arra hogy gyengének láttalak. Nekem mindig az erős, talpra esett apucim voltál. Hihetetlen hogy alig vagyok a harmincas éveimben és már sem te sem anya nincs velem. Olyan üresnek, és egyedül érzem magam. Ránk apa igazak az apuci pici lánya vagy ahogy te mondtad már mikor felnőttem az én óriás bébim minden szava igaz. Remélem hogy anyával már találkoztál és már minden rendben van. Ha majd eljönn az én időm akkor újra találkozzunk. Addig is vigyázzatok ránk fentről,ahogy ide lent is volt. Nagyon szeretlek apa.
Drága édesapám emlékére, én így búcsúzom tőled.
Az én apám, az én világom
Kicsi koromtól fogva a te kezed fogtam,
ha elestem, te emeltél fel halkan.
A szemedben mindig ott volt a fény,
amitől tudtam: biztonság az én helyem én.
Te tanítottál hinni, nevetni, élni,
nem csak szavakkal — példával, szívvel, ennyi.
Ha fáradt voltál is, mindig rám figyeltél,
s az ölelésedben otthonra leltem én.
Most látom, hogy gyengül a lépted,
és fáj, hogy nem tarthat örökké a léted.
De apa, tudd: a szívemben élsz,
ott, ahol semmi nem múlik el, semmi nem vész.
Mert mi ketten — apa és lánya vagyunk,
örökre összefonódott két világ vagyunk.
Ha egyszer el kell menned, a szélben hallom hangod,
és minden napban újra megtalálom arcod.
Nem búcsúzom, mert nem lehet igazán,
csak köszönöm, hogy az én apám.
S ha fáj is most, tudom, nem veszítelek el —
mert bennem élsz, örökre, szeretettel.
Első gyertya meggyújtva: 2025. 11. 28.
0 gyertya ég az eddig gyújtott 3 közül.