Én már alszom, ne zavarjátok álmom.
Boruljatok le halkan, csendesen.
Gondoljátok Nekem, már nem fáj semmi sem.
Ha rátértek ti is erre az útra,
megyek elétek s találkozunk újra.

Nem ezt akartam, nem így akartam,
Szerettem volna még élni,
De a halál könyörtelen volt, el kellett menni.
Ha emlegettek, köztetek leszek,
De fáj ha látom könnyetek.
Ha rólam szóltok, mosolyogjatok,
Emlékem, így áldás lesz rajtatok.