Hallom, minden szavát,
Rágyújt, köhécsel. sebzett madár.
Nem baj, szól kedvesen,
Jobb fenn repülni mint odalenn.
Mély, mély szakadék,
Benne él az ember,
Jobbat nem remél.
Lázadozni már nem mer,
Látod Istenem!
Mozdulatlanul nézem,
Szinte szégyellem.
Mégis téged kérlek,
Mondd, hogy van remény!

/Malek Andrea/