András hosszú és tisztességes életet élt, amelyet a munka és a család iránti elkötelezettség jellemzett. Kéményseprőként kezdte pályafutását, majd gépkocsivezetőként és kereskedőként dolgozott, mindig becsülettel és odaadással. Élete során a munkája és szerettei iránti elkötelezettsége példaértékű volt.

Hosszan tartó betegsége ellenére, melyet hősiesen viselt, ameddig csak ereje engedte, András aktívan tevékenykedett a ház körül. Szeretett barkácsolni, mindig talált magának valami elfoglaltságot. Még betegen is arra törekedett, hogy segítsen másokon, akár egy jó szóval, akár cselekedeteivel.

Nagyon szerette a családját, és számára a legnagyobb boldogság az volt, amikor mindannyian együtt voltunk, és egymást támogattuk.

Az utolsó szavai – „Vigyázzatok egymásra” – mélyen megmaradnak bennünk. Ezzel a mondattal nemcsak az élet értékére hívta fel a figyelmet, hanem arra is, hogy a család, a barátok és a közösség összetartása mennyire fontos. Ezek a szavak emlékeztetnek minket arra, hogy az igazi gazdagság a kapcsolatainkban rejlik, és hogy mindannyiunk felelőssége vigyázni egymásra

Sajnos az utóbbi egy évben a betegsége felerősödött, de így is sok-sok közös élményben volt része, hiszen idén ünnepelték feleségével az 50. házassági évfordulójukat.