Sokszor furcsán néznek rám az emberek,
mert egy gyertyaszállal beszélgetek.
Nekik csak egy tárgy, de nekem már más,
hiszen a fájdalmamban ő lett a társ.
Egy kapocs, mely összeköt Veled,
a földet és az eget.
Csak meggyújtom őt és várlak,
szívem szólít, s máris látlak.
Látom arcod és látom azt is, ahogy a
gyertyám féltő fényével ölel át Téged.
Szólok Hozzád, bólint a láng,
érzem, hogy Te voltál.
Saját nyelveden válaszoltál…
A gyertya meg csak egyre fogy,
s a szememből a könny csorog.
A torkom szorít, de még szólok:
HIÁNYZOL NAGYON! UGYE TUDOD?
A gyertya még válaszol,
egy utolsót bólint, majd kihuny…
Már csak halkan suttogom:
Álmodj szépet! HIÁNYZOL nagyon!
Tölts fel Te is képet a képgalériájába 
Új gyertya gyújtása 
Gyertyái (32 db) 
Üzenet küldése a gyertya gyújtójának 
Szívemben mindig ott élsz,
lelkemnek már része vagy.
Nem számít most a távolság,
magad vagy bennem a gondolat.
Virág és gyertya kezemben,
bennem csak halk sóhajok,
egy-egy gyertyát gyújtok,
s lángjába én is beleolvadok.
Melegség járja át a szívem,
érzem szinte közelségedet.
Lassan becsukom a szemem,
oly jó hinni, hogy itt vagy velem
Sírodra teszem a virágot,
a szél zúgását hallgatom,
nyugodjon békében lelked,
örökké hiányozni fogsz!
 | Oldala |
| | Üzenet küldése a gyertya gyújtójának |
 | Elküldöm egy ismerősömnek |
| | Új gyertya gyújtása |
| | Gyertyái (32 db) |
 | Gyertyái a térképen |
