Gyertyákat gyújtunk és mécseseket

Ezek a fények világítsanak Neked,

Örök világosságban , békességben nyugodj,

Soha el nem felejtünk, biztosan tudod.

2015

Mérhetetlen fájdalom, ami lelkünket most átjárja,
keresünk, hogy hol vagy, de sajnos már hiába. . .
Angyalka lettél ISTVANKA ,  felköltöztél az égbe. . . ,

onnan figyelsz minket .

Köszönöm, hogy a barátod lehettem,  

hogy megannyi felejthetetlen percet Veled tölthettem.
Melletted az ember soha nem volt bánatos,
csak azt sugalltad mindig, hogy az élet csodálatos.
A humorod lehengerlő volt, a jóságod határtalan,
minden ember ilyen barátot kívánna magának.
Küzdöttél ISTVANKA , soha nem panaszkodtál,
én csak arra emlékszem, hogy mindig mosolyogtál.
Elragadott tőlünk ez a betegség,
pedig Te - hogy legyőzd - mindent megtettél.

Ma negy eve tavozott el kozulunk a szeretett

ISTVANKANK