Apa, hogyha hallasz,
Látod könnyes szemem.
Gyere vissza kérlek,
fogd meg mindkét kezem!
Nem hallom a hangod,
nem vársz, hogyha megyek.
S előttem csak akadályok,
dönthetetlen hegyek.
Kellene, hogy megmondanád
hol találom helyem!
Hogy gondoktól már többé
ne fájjon a fejem.
Fáj nagyon, hogy nem vagy,
a csönd is más volt veled.
Hidd el, hogyha látsz most,
szívem sosem feled!
S ha le tudsz jönni hozzám,
néha tedd meg kérlek…
csak egy-egy álmot kérek!
S értelmet nyer napon,
ha láthatnálak Téged!
Apa, hogyha hallasz,
látod, hogy kereslek,
tedd széppé az álmom,
és tudd, hogy szeretlek!