Született: 1983-2010.03.14Nyugodj békében
Elhunyt: Győr



" Azért, mert szerettek jöttem a világra, s lettem új fény, csillag, szülők boldogsága! Szeressetek mindig igaz szeretettel, a kincsetek vagyok:Kicsi kincs, de Ember! Nem haltam meg csak álmodni mentem! Nem hagytam itt senkit csak előre mentem! " " Ne álljatok zokogva síromnál, nem vagyok ott. De ott vagyok az ezer szélben, mi fú. Én vagyok a gyémánt csillogás a havon. Én vagyok a Napfény az érett gabonán. Én vagyok a szelíd őszi eső. Amikor felébreszt a reggeli zsivaj, ott vagyok minden hangban Veletek, A csendesen köröző madár szavában, de én vagyok a csillag is, mely rátok süt az éjszakában. Ne álljatok hát zokogva síromnál, nem vagyok ott. Nem haltam meg. . . nincs is halál. " Ő egy nagyon aranyos kedves lány, akinek a sors könyvében nem sok volt meg írva és az élet kegyetlen mert mindig azokat veszi el akik számunkra a legfontosabbak! Szeretjük őt és a szívünkben ő örökkön örökké fog élni, mert őt elfeledni sohasem lehet!                                                                                                                                                                                                                                                                                                                            VAJON KIK LESZNEK AZOK, AKIK MAJD EMLÉKEZNEK RÁM? AKIK KÖNNYCSEPPET EJTENEK A NEVEM HALLATÁN? AKIK NEM FELEDNEK MAJD. . . , MERT ÉN OLYAN GYERMEK VOLTAM, - AKIT SZERETTEK MÍG ÉLTEM, ÉS SZERETNEK ÍGY HOLTAN. . .                                                                                                                                                                                              
Nem ébredtél fel többé,
Örök álomba tértél,
Mentél ahogy jöttél,
de ez már a végcél.

Veled együtt fény száll fel,
az ég és föld közt megállt,
Még egyszer visszanézned kell,
Itt maradt a család és barát.

Rendet, s csendet hagytál itt,
Csak a megszakadt szivek zaját,
Hiába keresünk bent s kint
A föld mélyen magába zárt.

Néha néha még visszatérsz,
Az este rejtő leple alatt,
Ha ránktör a félsz,
Te megmutatod magad.

Nyugalom telepszik a szívre,
A szél a neved suttogja,
Ránkmosolyogsz újra végre,
S emlékszünk a szép napokra.