Advent fénye ragyogja át azon lelkeket,
melyek fenn az égi kékben némán könnyeznek.
Könnyeznek, mert hátrahagyott szeretteiknek,
már nem nyújthatnak vigaszt, sem vigyázó kezet

Ott a fehér felhőtetőn, hol tündöklik a fény,
ma milliónyi lélek sír fel szeretteiért.
Sírnak és zokognak, mert a nagy egyedüliség,
Advent napján félbetöri szívük egészét.

Hisz Advent a szeretet áldott ünnepe,
csak annak keserű, kinek nincs már senkije,
hisz az Advent is akkor teljes, és akkor igazi,

ha van, kinek még átölelhet óvó karjai."