.
Ez a gyertya már leégett.
Visszahoz egy régi perc, megidéz egy fénykép,
amíg csak élnem kell sose lesz másképp.
Ugyanaz a fájdalom, ugyanaz az érzés,
és az a búcsú szó amivel elmész.
Nem számít, hogy hány év messzeség,
az a perc ma sem múlt el még!
Teli voltunk élettel szabad volt a szívünk
és én úgy hittem sose kell félnünk.
Hova lett a boldogság hova a sok álom
és ami nincsen már miért kell hogy fájjon?
Nem számít, hogy hány év messzeség
az a perc ma sem múlt el még!
Itt az éjjel és te nem vagy már velem
hogy fogd a két kezem úgy mint régen
és ha hívlak tudom senki nem felel
csak egy elfelejtett dal sír a szélben!
/Cserháti Zsuzsa/