.
Ez a gyertya már leégett.
Csak az hal meg, akit elfelejtenek,
Én örökké élek! Mert nagyon szerettetek.
S lehet, hogy nélkülem is eljön a tavasz,
De bármily szép is, már nem lesz ugyanaz.
Sajnos meg kell tanulnotok élni nélkülem.
Boruljatok síromra halkan, csendesen,
Ne féljetek, nekem most már nem fáj semmi sem.