♥♥♥♥♥♥
"Figyelj! – ha egyszer meghalok,

Elfújok néhány csillagot
Mint tortán a gyertyát
Hát csak ne sirassatok

Figyelj! – ha egyszer meghalok
Némák legyetek, s szótlanok
Ha temettek, ne földeljetek
S szóval ne méltassatok

Figyelj! – ha egyszer meghalok
Könnyek nélkül búcsúzzatok
Ha ismertetek, megértitek
Ha nem, minek hazudjatok

Figyelj! – ha egyszer meghalok
Vidámak legyetek, s boldogok Örvendjetek a tudásért, hogy
Én már jó helyen vagyok!

♥♥♥♥♥

Fényes csillag ragyog, nyugodt tó vizén,
Nem hullámzik már, nem fújja a szél.
Sejtelmes sötétben suttognak a fák,
Eltűnt valaki érzi a világ.

r: Sötét fátylat vet az ég, az éj szomorú,
Gyémántcseppek hullnak alá.
Kifakult a jelen, csak a múlt eleven,
Vérzik a szívünk, sohasem feledünk,
Emléked örökké él.

Emlékedet őrzi, mind ki hű barát,
Elrabolt az ár, élted hajnalán.
Fájdalmas szívünkből egy dallam kiált:
Mért vitt téged el, ez a rút világ?

r: Sötét fátylat vet az ég, az éj szomorú,
Gyémántcseppek hullnak alá.
Kifakult a jelen, csak a múlt eleven,
Vérzik a szívünk, sohasem feledünk,
Emléked örökké él. /kronos ImMemorian. 
♥♥♥♥♥


"Lelked mint a fehér galamb, csendesen messzire száll, Hiába keresünk, könnyes szemünk már nem talál. De tudjuk, hogy a csillagok közt a legfényesebb Te vagy, Utat mutatsz, mert szívünkben örökké itt maradsz."
♥♥♥♥♥