A weboldal cookie-kat használ a szolgáltatások minőségének javítására. A weboldal további használatával elfogadom a cookie-k használatát.
MegértettemTovábbi információk
Ezt a gyertyát Bánatos családod gyújtotta 7 napja Ottóért.
Ez a gyertya már leégett.
Oka: 11 éve hogy eé mentél más hazába
FEKETE SZOMBAT
"Mintha üvegszilánk fúrna a szívembe,
Megint egy szombat, mi elmúlik nélküled.
Gúnyosan kacag ez sötét hétvége,
Ami elrabolta DRÁGA FIAMAT.
Hát ezért vigyáztam olyan gondosan RÁ?
Fekete csipkéjét rám teríti a múlt,
Te a külsőt látod, én azt, mi belül sújt.
Összetört álmaim gurulnak szana szét. . .
A gyász alatt jégé dermedt a SZÍV.
Amikor elmentél, elvited az álmaim, boldogságom.
Kiszakítottad szívem melegét, mintha nem is volna,
Foltozgatom helyét, kitartsak, míg élek Nélküled. . . . Megkopott kifakult a fekete ruha, De szívünkben a gyász,nem szünik meg soha. Szívem minden szeretetével...
"A gyász nem múlik el. Nem múlik el, csak körbenövi az élet. Először még nincs más, csak a veszteség. Minden pillanatban. Élesen, kímélet nélkül szakít szét testet és lelket. Meg kell bolondulni, bele kell pusztulni a fájdalomba. Úgy érezzük nincs tovább. Ekkora hiánnyal, ekkora űrrel nem lehet tovább élni. Aztán az élet mégiscsak megy tovább. Makacsan halad, pereg az idő. Egyszer csak eljön a pillanat – ez csak később, visszatekintve válik világossá -, amikor már nem fáj megállás nélkül. Kezdenek lélegzetvételnyi szünetek lenni a kín addig megállíthatatlannak hitt hömpölygésében. Percek, amikor lehet másra is figyelni. zusszanásnyi kis szigetek. Aztán ezekből egyre több lesz. Egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy reggelente, álom és ébrenlét határát már nem a jeges felismerés töri át, hogy nincs többé. Aztán néha már mosolyogni is tudunk, amikor eszünkbe jut: „Hm, emlékszem milyen vicces volt, amikor....!” Az emlékek már nem fájdalmat hoznak, hanem hálát, hogy ő volt. Idővel lesz új öröm, lesz új lendület. Lesznek tervek, és új vágyak is. Lesz béke és elengedés, de a gyász marad, nem csökken. Az élet nő meg körülötte."
Elhunyt:
2011. 09. 17. 35 perc Hajdúdorog, Nánási és Iskola úti kereszteződés
2011. 09. 17- én vesztette életét motorbalesetben .
Gépparipa, Izmos Titán. . . Nyergében Halni, Múlni- Tán A kor romantikája Lesz, Hisz halálvágyók kora ez! És kerítő ez a Hatás! A Lét ma Vészes Vágtatás. (Ezt az idézetet Ottó fényeztette a sisakjára)
Mikor motorommal útra keltem, még nem tudtam, hogy ez volt az utolsó utam. Nem térek hozzátok vissza, többé soha, Nem tudtam, hogy sorsom ily mostoha. Hisz még fiatal vagyok, élni akartam. Ez a szörnyű baleset miért pont engem ért? Kedves Szeretteimtől is már innen búcsúzom, fájdalmatokat még csak enyhíteni sem tudom. Nincs már alkalmam megköszönni nektek, azt a sok jót, mérhetetlen szeretetet, amit kaptam tőletek. Ne búsuljatok. Nekem már nem fáj semmi, Ha eljön az este, csillagként tudok üzenni Nektek. Tekintsetek fel az égre, ott fogok ragyogni, Szívetek egy darabja voltam, mit nem lehet pótolni. . .
OTTÓ EGYIK KEDVENCE, AMI A TEMETÉS NYITÓ ZENÉJE VOLT.
Búcsúzom Tőletek Drága Családom! . . .
Soha nem bánom mi volt az életem, Mert én választottam, mi most a végtelen. . . Hogy mi voltam és mivé lettem én! . . . . Boldog voltam s már örökké az leszek. S ezt nem másnak köszönhetem: csak NEKTEK! . . . ÉDESANYÁM, ki csakis értem élt, Aki ha féltem, velem együtt félt. . . Kinek a szíve az enyémmel dobbant, Ki mindent tudott, habár egy szót se szóltam. . . APA szív vére forrt lelkemben. S égető lelke dobbant meg a szívemben. . . Lelke most fáj és visszahív, Mert bíz ily féltő az apai szív. . . TESTVÉREM töröld le könnyeid, s ne sírj kérlek! Mert Benned létezem. Benned élek! . . . Vissza sose nézz előtted az élet! Tégy meg mindent! . . Nem szabad félned! . . Így éltünk mint a boldog családok, S így lesz mert ÉN várok rátok! . . .
Ottó név jelentése: Habzsolja az életet, mindent ki próbál, ami az utjába kerül.
Igazi egyéniség!
Köszönöm mindenkinek, aki gyertyát gyújt! Thanks to everyone who light a candle!
Nyugodj békében!
Első gyertya meggyújtva: 2011. 09. 18. Gyújtotta: Édesanyja