"Mikor elmentél kialudt egy csillag,
Az angyalok a mennyországba hívtak,
De sajnos itt lent elvesztettünk Téged,
a legtisztább angyalát a földnek és az égnek!
Elmentél Tőlünk mint a lenyugvó nap,
de szívünkben élsz, és örökké maradsz."





"Amikor a holnap megkezdődik nélkülem,
Én nem leszek ott, hogy lássam,
ahogy a nap felkel és megtalálja
értem könnyező szép szemed.
Azt kívánom, ne sírj, ne sírj úgy mint ma,
mialatt arra gondolsz, amiket
nem mondhattál el Nekem.
Tudom mennyire szeretsz,
Én is Téged, ugyanúgy.
Bármikor is gondolsz Rám, Én tudom,
Hogy hiányzom Neked nagyon.
Amikor a holnap megkezdődik nélkülem,
ne gondold, hogy nem vagyunk együtt,
bármikor is gondolsz Rám tudd,
Ott vagyok a szívedben!"


"Nem, nem haltam meg.
Csak egy angyal csókolt meg.
A csókkal elrepültem.
Elvette terhem, szabad lettem.

Nem, nem haltam meg.
Attól, hogy nem látsz, még élek,
Csak már semmitől sem félek.
Keress meg szívedben,
Ott hajózok ereidben.

Nem, nem szűntem meg.
Úgy biztos nem, ahogy gondolod.
Érzed ezt a finom őszi illatot?
Az ősz én vagyok.

Nem, nem tűntem el.
Ne halott emberként gondolj rám!
Csak nézz az égre fel,
Felvettem csillagruhám.

Nem, én nem haltam meg.
Csak már emlék vagyok.
Esténként a széllel keringőt táncolok.
Ablakodon holdfényként pihenek meg.

Nem, nem felejtelek el.
Árnyékként követlek napodban,
Visszatérek hozzád álmodban.
Leülök ágyad szélére,
Benézek a lelked mélyére.

Nem, nem hagytalak el.
A kis bizsergés én vagyok,
Arcodra mosolyt cirógatok.

Nem, nem mentem el.
Ott vagyok minden fában.
Szemedbe örömöt csaló
Minden pislantásban.

Nem, nem mentem el.
Maradok, míg akarod,
Füledbe szeretetet suttogok,
Míg elhiszed nekem, hogy a
mindenségben én veled egy vagyok."





"Köszönjük,  hogy éltél,  és
minket szerettél.
Nem hagytál itt minket,
csak álmodni mentél...
Én örülnék, ha  újra
szólnál,  egy mosolyt
Nekem szánnál,
Mert hiányoznak a 
Veled töltött órák..."




"Hallgatom a szívem. Ha
majd eyszer leáll, és
elszakad a testemtől az,
ami én vagyok, lehajolok
még egyszer, és
megcsókolom a szívem;
megcsókolom mert
szeretett engem, és 
szerette az egész világot.
Jól tudom: a fényt a szemem
itta, a dalt a fülem fogta, a
simogatást a kezem érezte,
szép utakon a lábam vitt, és
a gondolatok a fejemben
születtek, mint az ég
távoli villódzása, de 
mindezt a szívem
gyűjtötte össze, és 
belőle lett minden, ami
Szeretet."
/Zsuzsi/



Nem hiszem el...

Anya nem, nem hiszem el!
Te nem mehettél el!
Neked még itt kell lenned,
Hisz annyi szeretet van benned.
Látom szép szemed,
Hallom nevetésed...

Anya nem, nem hiszem el!
Te nem mehettél el!
Ne tedd ezt Velem,
Szorítsd meg két kezem.
Ölelj át karjaiddal,
Nyugtass meg mosolyoddal...

Anya nem, nem hiszem el!
Te nem mehettél el!
Szólj hozzám újra,
Kiabálva vagy súgva.
Hadd halljam hangodat,
Érezzem illatodat...

Anya nem, nem hiszem el!
Te nem mehettél el!
Töröld le könnyemet,
Vidítsd fel szívemet.
Mondd, hogy csak álmodom,
S nem valós a fájdalom...

Felébredek, itt a reggel...
Anya, ugye nem mentél el?
Ekkor szíven szúr a
Fájdalom,
Édesanyám, kit úgy szeretek, 
Többé már nem 
Láthatom...

Egy Angyal voltál itt a Földön,
Az égben is Angyalként élsz,
Csillagfényes éjszakákon,
A gyerekkorunkról mesélsz.

Minden nap, és minden este,
A csillagfényeket lesve,
Tudjuk, hogy itt vagy
Velünk,
Mert Mi mindannyian
SZERETÜNK, 
És soha el nem 
Feledünk...!
/Judit 2020.12.26./





A búcsú elmaradt...💔

Édesanyám, Édesanyám,
Illatozó rózsa,
Fent virul a domb tetején
Hosszú évek óta.
Egyszer aztán bimbót hozott
Tavaly tavasz táján,
Én vagyok a rózsabimbó
Édesanyám szárán.
Hogyha egyszer kis bimbóból
Szép virággá érek,
Kibontom a szirmaim és
Jó anyámra nézek.
Amikor majd legszebb leszek,
Megcsodál a világ, 
Édesanyám gyenge lesz már,
Hervadozó virág.
Egy napon majd elbúcsúzunk,
Lehullik a szirma,
Én pedig csak búslakodom,
Harmatcseppet sírva.
Hamarosan szép tavasszal,
Boldog leszek újra,
Csöppnyi bimbót találok a
Levelembe bújva!
Nevelgetem, ápolgatom, 
Boldog, aki látja,
Kibontja majd bársonyszirmát
Következő nyárra!
Amikor majd felnő ő is,
Elbúcsúzom tőle,
Lehullatom szirmaimat,
Anyámhoz, a földre.
/Zsuzsi/



"Nincs olyan nap, hogy ne gondolnék Rád,
Látlak az égben, amely kéken borul Rám.
Látlak a zöldben, bokrok, fák között,
Napfényes esőben, szivárvány fölött.
Látlak az utcán, emberek forgatagában,
Hallom lépteid, vágyaim sikátorában.
Érzem illatod, rózsákba oltva,
Törlöm könnyeim, sírodra borulva.
Oly kedves voltál szívünknek,
De egy nap elhívtak a fények.
Maradt a keserű bánat és a fájdalom,
Keserves könnycsepp gördül le arcomon.
Az emléked szívünkben él, míg élünk,
Téged soha, de soha el nem feledünk.
Tovább élsz, itt legbelül a szívünkben,
Ez elkísér egész életünkben..."




Egy hónap...💔

Egy hónapja, hogy jött a hír,
Szívünk azóta folyton sír...
Mardos bennünket a fájdalom,
Édesanya, hiányzol nagyon!

Látunk magunk előtt minden nap,
Akkor, amikor a hajnal hasad...
Amikor a nap nyugovóra tér,
Csillagod fénye hozzánk ér.

Virágot viszünk a sírodra,
Feltekintünk az égboltra...
Onnan nézel le Reánk,
Drága, szeretett Anyánk.

Minden nap gyertyát gyújtunk,
De szép is volt a múltunk...
Mikor még itt voltál Velünk, 
S nem volt könnyes a szemünk.

Elfeledni Téged sosem fogunk,
Tudjuk, egyszer újra találkozunk...
Minden nap Rólad beszélgetünk,
Amíg élünk, Rád emlékezünk.

Halljuk hangod, nevetésed,
Érezzük minden érintésed...
Látjuk arcod, szép szemed, 
Ahogy felénk nyújtod két kezed.

A legjobb Édesanya vagy,
A szíved hatalmas nagy...
Elférünk benne mindannyian,
Velünk vagy az álmainkban.

Este, mikor nyugovóra térünk,
Gondolatban csak arra kérünk...
Maradj itt Velünk,
Nagyon szeretünk!
/Judit 2021.01.09./



Két hónap...💔

Telnek a napok, múlnak a hetek, 
nagyon hiányzol,
Gyermekeid, unokáid, s mindenki
Téged gyászol...

Szívünkben a fájdalmat nem
csillapítja semmi,
Pedig nagyon szeretnénk újra
boldogok lenni...

Szeretnénk újra elmenni hozzád, 
Megpuszilni gyönyörű, szép  orcád.
Szeretnénk látni kedves arcodat,
Mellyel elűzöd minden gondunkat.

Szeretnénk újra átölelni, mint rég,
Szeretnénk a hangodat hallani még.
Szeretnénk Veled beszélgetni,
Szeretnénk Nálad ebédelni.

Szeretnénk hallani nevetésed,
Szeretnénk érezni ölelésed.
Szeretnénk Tőled még tanulni,
Szeretnénk még Hozzád simulni.

S annyi mindent szeretnénk még...
Túl hamar elvett Tőlünk az ég...
Tudjuk, fentről is vigyázol Ránk,
Drága, szépséges Édesanyánk.

Hatalmas az űr, mit Magad után hagytál,
De minden kincsnél több, mit Nekünk adtál.
Megtanítottál bennünket szeretni,
Sosem fogunk Téged elfeledni.
Csak örökké szeretni, szeretni, szeretni...
Hiányzol Anyuci!😢
/Judit 2021.02.09/


Három hónap...💔

Elmentél, itt hagytál, elbúcsúzni sem volt időnk,
Elhagyott, elveszett most már minden erőnk.
Csodálatos voltál és vagy, feledni sosem fogunk,
Van egy szó -Anya- melyet naponta kimondunk.
Szeretünk és hiányzol, már nem fogod a kezünk,
Bár tudjuk, hogy Te most is itt vagy Velünk.
Nem telik el nap, hogy ne gondolnánk Rád,
Érezzük lényednek iszonyú hiányát...
Szívünk megtört és a lelkünk örökre sebzett,
Te vagy a szeretet, mit a sors Tőlünk elvett.
Nézzük a fényképed, mely ott van a keretben,
Látjuk, Neked is könnycsepp van a szemedben.
A Mi könnyünk hullik, mint a záporeső,
Kellene Nekünk egy kis varázserő...
Akkor visszavarázsolnánk hozzánk,
S a világon a legboldogabbak volnánk.
Újra szépek lennének az éjjelek és nappalok,
Nem mi sírnánk utánad, hanem az Angyalok.
Mert Téged Ők is szeretnek, Mi ezt jól tudjuk,
Varázserőnk nincs, így a fájdalmat hordozzuk...
Ha majd  újra találkozunk, s együtt leszünk,
Megnyugszunk, nem lesz könnyes a szemünk.
Szeretünk Anyuci!
/Judit 2021.03.09/



Négy hónap...💔


Fájdalmas négy hónap van mögöttem,
Könnyeim minden nap töröltem,
Volt, hogy sírtam, máskor bömböltem...

Elmondhatatlan a fájdalom ami éget,
Nem értem, miért veszítettelek el Téged?
Miért kellett az angyalok közé térned...

Fájdalom költözött a szívembe,
Nincs semmi gyógyír a sebemre.
Mindenről Te jutsz az eszembe...

Te vagy a levél a fákon, 
Te vagy a kismadár az ágon,
Te vagy a víz a tengerben,
Te vagy a virág a kertemben,
Te vagy minden, ami szép és jó, 
Nincs senki, ki hozzád hasonló.

Te vagy a napsugár az égen,
Te vagy a csillagfény az éjben,
Valahol távol, a messzeségben...

Este, mikor a szemem lehunyom,
Te vagy az utolsó gondolatom.
- Hiányzol Anya! - mondogatom...

Reggel amikor felébredek,
Reménykedek, de sajnos tévedek.
Mondd, nélküled hogyan élhetek...

Sosem fog múlni ez a fájdalom,
Szeretlek Anya, és hiányzol nagyon!😭💔
/Judit 2021.04.09/


Hiányoztok!


Jó lenne mégegyszer ismét haza menni,
A kis folyosónkon egy kicsit megpihenni.
Jó Anyámhoz, Apámhoz hozzá szólni,
Szeretetben, békében ismét gyermeknek lenni.
Az ajtónál Édesanyám boldogan várna,
Szeretettel ugranék az ő nyakába.
Illatát érezni a finom, jó ebédnek,
Örülni a frissen sült süteménynek.
Jó lenne mégegyszer haza menni,
Édesanyámnak a kezébe virágot adni.
De már csak a múlt köde telepedik rám,
S hallom a világ dübörgő zaját.
Lassan vissza térek a valóságba,
S tudom, hogy engem haza már nem várnak.
Szomorú az álom, de a nap mégis ragyog,
Hiszen álmaimban otthon voltam, s boldog vagyok.
Zsuzsi



Megkésett köszöntő


"Hiába nő a sok virág,
hiába színes a világ,
hiába mind, ha nincs minek!
Adnék virágot, s nincs kinek!

Hiába ünnepel a szív,
a dal néma, mely visszahív…
Te rólad szól fájó dalom,
szívemen ül a fájdalom.

Adnék virágot, ölelést,
mosolyt, jó szót, – nem is kevést –
de lám már mindez hasztalan,
a szívem oly vigasztalan!

Mert ma az anyák napja van,
és árvának érzem magam!
Hogy köszönhetném meg neked,
amid már nincs: – Az életet!

Hisz nem vagy itt már jó anyám,
szemed a mennyből néz le rám.
S tudom, ha lát, most mosolyog,
hisz ma is gyermeked vagyok,

s amíg csak élek az leszek,
s egyszer, ha én is elmegyek,
találkozunk majd odafenn,
ahol a lélek megpihen!

Leülök hát, s emlékezem,
összefonom a két kezem.
Behunyt szemmel imádkozom,
arcod szemem elé hozom,

mert szíved szívemben lakik,
ott hozza szép virágait.
Köszöntelek e szép napon,
csak itt hiányzol nagyon!"💔😪



"Anyák napján virágom a temetőbe vittem,
Összeomlott bennem, miben mindig nagyon hittem.
Azt gondoltam, ez az Angyal soha meg nem halhat,
De a sors az kegyetlenül gyakorol hatalmat!
Letérdelek sírod elé Édesanyám méltón,
Megpróbálok lazítani Én a lelki béklyón.
Gyere vissza drága Anyám, nagyon meghálálnám,
Te hagytál el Engem végleg, Én maradtam árván.
Csak egy percre láthatnálak, csak egy percet kérek,
Sohasem háborgatnálak, mindent megígérek.
Elsuttognám Neked halkan, mennyire hiányzol,
Össze-vissza csókolnálak, Isten tudja hányszor.
Látod, eljöttem hozzád, ma van Anyák napja,
Legtöbbje most a virágot, otthonában kapja.
Fájón, sírva távozom most, vége van a napnak,
Szívemben örökké élsz, soha el nem hagylak!"💔



"Anyák napját ünnepeljük az egész világon,
Én temetőbe viszem néhány szál virágom.
Gyertyát gyújtok Édesanyám emléke előtt,
Ő ad nekem egész évben némi lelki erőt.

Édesanyám, imába foglalom drága neved,
hogy szeretetben az életre neveltél engemet.
Most érzem igazán, mennyire hiányzol nekem,
nélküled szomorú a szívem, bánatos a lelkem.

Drága Édesanyám, nyílnak a rózsák, tulipánok,
erdőn, mezőn a szebbnél szebb vadvirágok.
Ébred a tavaszi természet, mosolyogva ébred,
virágcsokor illatával köszöntelek Téged.

Könnyezve gondolok Rád, drága Édesanyám,
sok napja átléptél a mennyország kapuján.
Boldog lennék, ha anyák napján átölelhetnélek,
együtt töltött évek szép emlékei visszatérnének.

Elmúltak a gyermekévek, ifjúkori, szép álmok,
egész évben Neked nyílnak a legszebb virágok.
Orgona illatát küldöm feléd tavaszi szellővel,
mesébe illő szivárvány és napsugár fényével."💔





Öt hónap...💔


Nincsenek rá szavak, mellyel elmondhatnám,
mit jelentett Nekem az Édesanyám.
Ő volt számomra a csupa nagybetűs NŐ,
Mégis elvette Tőlem a Teremtő...
Ő volt a jóság, a kedvesség, a szeretet,
Egy mosolyával meggyógyította lelkemet.

Nincsenek rá szavak, mellyel elmondhatnám,
Mennyire szeretem az Én szépséges Anyám.
Ő volt számomra a csupa nagybetűs ANYA,
Kinek mindenkihez volt egy-egy kedves szava.
Nála szebbet, jobbat álmodni sem lehet,
Semmi sem gyógyítja be szívemen a sebet.

Nincsenek rá szavak, mellyel elmondhatnám,
Mennyire hiányzik Nekem az Édesanyám.
Lassan már nyár lesz, a nap is fényesen ragyog,
De a lelkem és szívem keservesen zokog.
Telnek a hónapok, elfogynak a szavak,
De a szívemben örökké élsz, és örökké ott is maradsz!
Szeretlek! Nagyon hiányzol!😥💔
/Judit, 2021.05.09/



Hat hónap...💔


Fél éve nem vagy Velünk,
Fél éve könnyes a szemünk.
Fél éve nem látjuk arcodat,
Fél éve nem halljuk hangodat.

Fél éve próbálunk tovább élni,
Fél éve nem tudunk tovább lépni.
Fél éve vígasztalgatjuk egymást,
Fél éve nem hagyjuk abba a sírást.

Bármennyi fél év fog eltelni,
Az érzés sosem fog változni.
Szeretünk Téged most és örökké,
Csak a szívünk vált törötté.

Az emlékeinkben megőrzünk,
Soha el nem felejtünk.
Hiányzol Nekünk nagyon,
Találkozunk még egy napon.

Addig is légy boldog ott fent,
Elég ha mi sírunk itt lent.
Azokkal vagy, akikért régen Te sírtál,
De jó lenne, ha még egyszer felhívnál!
Nagyon szeretünk Anyuci! Hiányzol!😭💔
/Judit, 2021.06.09./




Fél év ...

"Eltelt fél év, azóta nem láttalak Téged,
Egy decemberi estén ért véget a földi léted.
Átjárta tested a fájdalom, menned kellett,
Ekkor lettem felnőtt, és soha többé gyermek.

Nincs olyan nap, hogy fentről ne néznél Rám,
Hisz itt vagy Velem, drága szeretett Édesanyám.
Nem hagyott Neked a sors hosszú boldog életet, 
De az aki voltál, gyártott Nekünk örök
emlékeket.

Tudom, hogy olvasod és meghallod az összes szavam.
Azóta tudom milyen árvának lenni, és sírásra görbül az ajkam.
Hidd el aki ismert, az sose fogja elfelejteni, hogy itt éltél,
Míg itt voltál neveltél, szerettél és egy szebb létet reméltél.
Elmentél Tőlünk, de sosem tudunk feledni,
Hiszen szívünkben örökké fogunk Téged szeretni! "
Nagyon hiányzol Anyuci!💔😭




Hét hónap...💔


Már 7 hónapja nem vagy köztünk,
Mégis mindig itt leszel, őriz a szívünk.
Tőled kaptuk az életünk,
Te végig , óvón fogtad a kezünk.
Most Te vagy a nap,
Ami melegével simogatja arcunkat,
A szél, ami lágyan borzolja hajunkat.
Az eső, ami elmossa minden gondunkat,
A hold, ami a sötétben bevilágítja utunkat.
A legfényesebb csillag,
Ami fentről ragyogva erőt ad.
Amit hiányod miatt érzünk,
Nem múlik el soha,
Te vagy a legcsodálatosabb Dédi, Mama, ÉDESANYA!
/Györgyi, 2021.07.09./



Nyolc hónap...💔


Egyedül vagyok a szobában, 
Lehunyom a szemem.
Látom kedves arcod,
Újra itt vagy Velem...

Szólok Hozzád halkan,
Némán, magamban.
Elmondom Neked a bánatom,
Anyuci! Hiányzol nagyon...

Nélküled minden más lett,
A szívem tépett, sebzett.
Itt maradtam könnyes szemmel,
Kettesben a néma csenddel...

Nem akarok árva lenni!
Szeretnélek átölelni.
Símogatni, Hozzád bújni,
Szeretlek! Füledbe súgni...

Te mosolyogva nézel Rám,
Válaszolsz, hallom ám...
Sosem leszek egyedül,
Itt leszel Velem, legbelül...

Gyertyát gyújtok, nézem lángját,
Látom szemed csillogását.
Hallom hangod, sóhajod,
Szereteted átadod...

Fájdalmas, de nem kell félnem,
Hisz kíséred minden léptem.
Sosem leszek teljesen árva,
Míg őrizlek szívembe zárva...

S ha egyszer eljön a nap,
Mikor a szívem utolsót dobban,
Találkozunk fent, a csillagokban...
Szeretlek Anyuci! Hiányzol!😭💔
/Judit, 2021.08.09./




Kilenc hónap...💔
Hiányzol nagyon!

Kilenc hónapja, hogy itt hagytál minket.
Azt mondják, az idő majd enyhíti a fájdalmat,
gyógyítja a sebet.
Mennyi időnek kell eltelni?
Ez a fájdalom nem akar enyhülni!

Nem múlik el nap, hogy ne tenném fel a kérdést :
Miért? Miért Te, miért ily korán??
Te voltál a legjobb ember akit ismertem és
örülök, hogy Te vagy az Édesanyám!

Esténként, ha felnézek az égre,
A legfényesebb csillagról Te jutsz eszembe.
Hajnalban nézem a felkelő napot,
Abban is Édesanyám mosolya ragyog.

Tudom, hogy hallasz, elmondhatom örömöm és
bánatom,
A válasz sem késik, Tőled megkapom.
Bár a tested nincs már velem,
Utat mutatsz, fogod a kezem.

Mindig tudtál bölcs tanácsot adni,
Emléked örökre velem fog maradni.
Nagyon szeretlek!
/Györgyi, 2021.09.09./







Tíz hónap...💔


Eljött ismét kilencedike este,
Már tíz hónapja pihen a teste...
Édesanyánknak, kit mindenki szeretett...

Kiülök a teraszra, bámulom az eget,
Keresek egy csillagot, Anyukám melyik lehet?

Feltűnik egy csillag, fényesebben ragyog,
A szívem pedig egyre hevesebben dobog.

Gyönyörű hang csendül fel az éjben,
Édesanyám hangja száll az esti szélben.

-Itt vagyok Kislányom, nem hagylak el Téged.
Bár a testem nem látod, benned tovább élek!

Tudom Édesanyám, Én mégis azt kívánom,
Hogy újra itt légy Velünk, ezen a világon!

Tudom, hogy éjszaka Veled lehetek,
Tudom, hogy nappal virágot vehetek...

De szeretném azt a kezeidbe adni,
Nem keservesen sírva, a sírodon hagyni...

Bármit megadnánk azért, hogy újra láthassunk,
Csakis így enyhülhetne a kegyetlen fájdalmunk... 

Nagyon szeretünk, végtelenül hiányzol Anyuci!😭💔
/Judit, 2021.10.09./





Mindenszentek napjára

"Mindenszentek napját érzem a szívemben,
Szeretteink Velünk vannak ma is, lélekben.
Nem kell ránéznem a naptár összes lapjára,
Tudom szeretnek, Velem vannak, lelkem átjárja.

Testükből igaz, már csak por emlékeztet Rájuk,
De emlékünkben Velük csodás táncot járjunk.
Arcomon érzem, símogatják, itt élnek bennem,
Itt vannak elmémben, fűben, virágban, szívemben.

Most csendes vagyok, hallgatok, felnézek az égre,
Nézd ott azt a felhőt, mintha onnan Édesanyánk nézne!
Intek Neki némán, s emlékszem élénken a múltra,
Átélem a perceket, órákat, mintha Velem lenne újra..."



Tizenegy hónap...💔

Eltelt 11 hónap, de a
Fájdalom nem múlik