"Nem felejtünk, míg dobog a szívünk,
Úgy érezzük Te is mindig itt vagy velünk. "

 

BARÁTOM EMLÉKÉRE !

Olyan volt, mint a többi nagyon fiatal srác.
Szeretett nagyon élni, ismertük jól egymást.
Együtt koptatta lábunk utcák régi kövét.
Együtt talált a hajnal, értünk jött a sötét.

Felkapta őt a szél, vitte könnyedén.
Felkapta őt a szél, hová fény sem ér.

Hiába szólnék hozzá, többé sosem szól.
Hiába hívnám újra, már nem válaszol.
Fényen túl az éjben nem perzsel a nyár.
Zöld tónak vizében, a mélység csendben áll.

Felkapta őt a szél, vitte könnyedén.
Felkapta őt a szél, hová fény sem ér.

Olyan volt, mint a többi nagyon fiatal srác.
Nem mi akartuk így, de elhagytuk egymást.
Kezembe fogom a csendet, egy hosszú éjszakán.
Talán elalszom lassan a hajnal illatán.

Felkapta őt a szél, vitte könnyedén.
Felkapta őt a szél, hová fény sem ér.