" Ne vádoljunk senkit a multért,
A vád már úgyis hasztalan.
Talán másképp lehetett volna, -
Most már. . . mindennek vége van! . . .
Úgy szeretnék zokogni, sírni
A sírra ébredt vágy felett, -
De ránézek fehér arcodra
S elfojtom, némán, könnyemet. " (Ady E. )

 

Drága KERI! ! ! Utad most már nyugodt legyen és békés találd meg a mennyben a megértést. Fájó szívvel búcsúzom. Keresztlányod Kicsi Andi