Csak néztelek, ahogy az ágyadban fekszel
Kezed kezemben nyugodott...
Szemed már csak merengett,
Sosem tudom meg mit látott...
Talán egy távoli csillagot?
Búcsúztál, csak akkor én még nem hittem...
Tudtam, hogy már nem tehetek semmit,
Itt már kevés a szeretet...
A test feladta harcát
És a lélek szabadon repülhet...
Könnyes szemekkel
Elindultál azon a magányos, utolsó úton,
Amely a felhők közé vezet,
Ahol a sóhajok csenddé szelídülnek,
És, megpihennek a fáradt szívek...
Elengedtem hát azt a kezet,
AMELYNEK ÉN ADTAM NEMRÉG AZ ÉLETET!
Oldala | |
Üzenet küldése a gyertya gyújtójának | |
Elküldöm egy ismerősömnek |
Új gyertya gyújtása | |
Gyertyái (463 db) | |
Gyertyái a térképen |