Vajon miért van az, hogy a sors ilyen rövid életet szán ezeknek a gyerekeknek?

Vajon mit követtek el, amiért ilyen rövid földi élet jutott nekik?

Szerintem erre senki sem tudja a választ. . . de lehet jobb is.

 

Ahogy kezd az ember felnőni, akkor jön rá igazán milyen csodálatos barátot, osztálytársat,

és persze a család számára gyermeket veszítettünk el. Akkut leukémiában hunyt el.

Mi mindig gondolunk rád.   Nyugodj békében!

Egy volt osztálytársad. . .

 

 

"Köszönöm, hogy lelked a lelkembe írtad,
Nincs felettünk hatalma a sírnak.
Örök az arcod, nem száll el a szavad,
Minden mosolyod a lelkemben marad! "

(idézet)

 

 

 

Érzem nincs mit mondanom,
ennyi nincs több alkalom,
a percet számolom.
Bárcsak egyszer értenéd,
mennyi felhő gyűlt köréd,
úgy rohannék feléd.
Csak félni, nem szólni,
hogy széthulltunk rég,
de jó volna hinni,
hogy érintesz még.
Egy ösztönben őrzöm,
az emléked véd,
hogy együtt kell szállnunk,
ez a Földön tart még. . .

 

Napfény játszik arcomon,
lassan égnek fordítom,
hiányzol nagyon.

 

(Tolvai Renáta- Hagylak menni)