A weboldal cookie-kat használ a szolgáltatások minőségének javítására. A weboldal további használatával elfogadom a cookie-k használatát.
MegértettemTovábbi információk
Szomorúan égő szép, mécseseink lángja Vetül rá szeretteink fénylő sírjára. Életük újra lepereg, gyertyafényben, Melyek a sírokon, lassan csontig égnek. Az örök bánat táplálja e lángokat És a hiány sző néha hiú ábrándokat Soha nem jösz haza hiába várunk Sosem lesz már előttünk hiába látjuk Még néha, ahogy ránk mosolyog mint régen Üresség vágtáz csak, csikorgó keréken Ahogy szól, oly kedvesen, lágyan még néha Megrepedt szívünk édes hagyatéka Lassan körbe szőnek az emlékek minket Jóleső ölelés, egy édes tekintet A múltból hova már nem térhetünk vissza Keserű könnyeink a fekete föld issza A szeretet tartja bennünk ezt a lángot Mely emberivé teszi még e világot Nem fújhatja el soha se vihar, se szél Szeretteink helyett már csak a csend beszél Mi megtartjuk magunknak a csodát:voltak A többi élők számára ők csak holtak Ők azok akik szívünknek mindig is lesznek Akkor is mikor már ránk sem emlékeznek!?????????????????????
Bennünk él egy arc, egy meleg tekintet Egy simogató kéz, egy sóhaj egy lehelet Bennünk él a múlt, egy végtelen szeretet Amit tőlünk soha senki el nem vehet Egy reményünk van mi éltet és vezet Hogy egyszer majd találkozunk Veled! ?????????????????????
Örök álomra hajtottad fejed, S én itt maradtam árván, hogy megőrizzem emlékedet! ?????????????
Ha tudtam volna, hogy utoljára lép ki az ajtón. Szorosan Átöleltem volna, hogy soha ne hagyjon itt. Ha tudtam volna, hogy utoljára mosolyog rám, vissza mosolyogtam volna én is, csendesen és Némán. Ha tudtam volna hogy utoljára hallom a hangját, figyeltem volna rá hogy halljam, ha érzem a hiányát. Ha tudtam volna, hogy utoljára kér lehetetlent, még ha tudom is hogy hiába, megtettem volna mindent. Ha tudtam volna, hogy ez lesz az utolsó álma, vigyáztam volna, hogy még tovább álmodja. Ha tudtam volna, hogy ez lesz az utolsó napja, higgye és tudja, hogy szeretem, arra kértem volna! ????
Hol van az a csillag, amely Hozzád vezet? Hol van az a madár, amely énekli a Neved? Hol van az a szellő, mely összekócól Téged? Hol van az az utca, amely örzi Lépted? Hol van az az éj, mely ringatja az Álmod?
Hol van az az út vége, ahol majd meg kell állnom? Merre induljak, ha majd mennem kell?
Hol lesz a végcél, ahová érkeznem kell? Ott ahol testben nem, de lélekben Létezel! ???????????
Első gyertya meggyújtva: 2014. 11. 03. Gyújtotta: lányod Tercsyke