.
Ez a gyertya már leégett.
Oka: ANYAI FÁJDALOMMAL ANYAI SZERETETTEL....ÉRTED. "Égő könnycsepp mondd neki hogy szeretünk, Soha el nem feledünk!&
Hogy meghasadva mily sokat kibír a szív,csak az tudja ki gyászolja gyermekét !😢😢❤ "Tizenkét éve már.....
Tizenkét éve megállt az idő mozdulatlan
Alkonyfénybe álomba szenderűlt a múlt
Egy szerelmes ifjú útnak indult
Könnyü szélnek dallama
Hozza felém hangod
Emlékképek zongoráznak
Lelkembe táncot járnak
Ti reményteli esték merre, merre jártok?
Kelj útra lelkem szárnyalj sebesen
Keressétek gyermekem
Magányos évek telnek nélküled,
Kósza gondolataim, szárnyalnak feléd,
Ma kinyílt felém az ég.
Felhők közé búva ,
Talán meglátlak még.
Tizenkét éve elhunyt fiam emlékére....."
Veled vagyunk most is te pedig velünk vagy mert szeretetünk irántad végtelenül nagy 💕 Drága Roli örök emlékére égjen ! Elmentél
Drága Fiam elmentél, örökre elmentél,
Lelked a Megváltó, magához emelte,
Mi maradt itt, mi maradt utánad,
Fájdalom és gyász könnyek, végtelen hulláma,
És űr, hatalmas űr, mit itt maradt utánad,
De TE már az Úrtól, békességet kaptál.
Kik itt maradtunk, gyászolunk és sírunk,
A fájdalommal gyásszal nagy- nagy harcot vívunk,
A hiány, mi lelkünket szaggatja és tépi,
Miért kellett így legyen, az ész nem is érti,
De szívünknek rejtekén, az emlékek között,
Mindörökké itt leszel, lelkünkbe költözve,
S míg Rád gondolunk, TE is itt leszel velünk,
Mert emlékeink útján, mindig rádlelhetünk,
Eljön majd a nap, mikor Mi is elindulunk,
És az Úrnak jóvoltából ismét találkozunk. HIÁNYZOL, MERT LELKEM EGY DARABJÁT VITTED ODA A MESSZESÉGBE, ÉS AZ A DARAB NÉLKÜLED SOHA NEM PÓTOLHATÓ!
BÁNATOS SZOMBAT!!!!!!!!!!!!
FEKETE SZOMBAT
"Mintha üvegszilánk fúrna a szívembe,
Megint egy szombat, mi elmúlik nélküled.
Gúnyosan kacag ez sötét hétvége,
Ami elrabolta DRÁGA FIAMAT.
Hát ezért vigyáztam olyan gondosan RÁ?
Fekete csipkéjét rám teríti a múlt,
Te a külsőt látod, én azt, mi belül sújt.
Összetört álmaim gurulnak szana szét. . .
A gyász alatt jégé dermedt a SZÍV.
Amikor elmentél, elvited az álmaim, boldogságom.
Kiszakítottad szívem melegét, mintha nem is volna,
Foltozgatom helyét, kitartsak, míg élek Nélküled. . . .
Megkopott kifakult a fekete ruha, De szívünkben a gyász,nem szünik meg soha.
Szívem minden szeretetével...
"Pihenj békében csendes hant alatt, adja meg az ég, amivel az élet adós maradt"
"Életed mint a gyertyaláng, egy szellö jött és nincs tovább"







































A titokzatos égben vagy talán,
Mi némán felnézünk, s a szívünk fáj.
Sírunk, pedig Te most fenn az égben,
Már rég pihensz angyalok ölében.
Nekünk most mennünk kell tovább,
De szívünkben vagy, s gondolunk Rád!



Mi lehet gyógyír fájó sebeimre,
bánattal megtűzdelt szenvedéseimre,
mit tegyek ha beborít engem a gyász,
ez a sötéten komor végzetes nász?
Imára kulcsolt remegő kezekkel,
könnyel áztatott szomorú szemekkel,
Istent kérem hallja meg jajszavam,
hallja meg lelkem mekkora gyászba van.




















Elmegyek, mert el kell mennem...
Vár rám az ismeretlen... hosszú álom
Míg éltem szívem és lelkem
Néktek adtam... hát ne fájjon halálom!


Csendesen alszik, megpihent végleg
angyalok bölcsője ringatja már
nem jöhet vissza, hiába hívjuk
emléke szívünkben otthont talál...

„Drága összetört virágaink,
Pihenjetek csendesen,
Ne érezzétek fájó könnyeink,
Álmodjatok, míg találkozunk
odafenn.”


Tudod ugye, bennem élsz!
Mindig itt leszel,
A szívem átölel,
Amíg élem az életem!
Te mindig elkísérsz,
És mindig bennem élsz,
Mindig itt élsz majd velem!


Még őrzöm a tüzet
még várok rád
s ameddig ez a tűz ég
csak addig élek már

Múltunk közös kuckójában
életedet fénybe zártam.
Elbújt árnyékok a fák közt
őrzik szívemben az arcod.
Lelkem keresi a hangod.



Ó, hinnem kell, hogy lelked mégis él,
E földi kíntól mentesülten, fénylőn,
Mi vagyunk csak, kiket siratni kell,
Kik itt maradtunk fájdalomban élőn
Tenélküled!
RÁD EMLÉKEZEM ÖRÖK SZERETETTEL!

RÖVID VOLT ÉLETED!KICSI RÖVIDKE ÁLOM!
"Emlékét most is őrzi a szívem,álmaimba visszajár,ne kérdezd,hogy hol van,bennem él örökre már"
BÁNATOS SZOMBAT!!!!!!!!!!!! FEKETE SZOMBAT
"Mintha üvegszilánk fúrna a szívembe,
Megint egy szombat, mi elmúlik nélküled.
Gúnyosan kacag ez sötét hétvége,
Ami elrabolta DRÁGA FIAMAT.
Hát ezért vigyáztam olyan gondosan RÁ?
Fekete csipkéjét rám teríti a múlt,
Te a külsőt látod, én azt, mi belül sújt.
Összetört álmaim gurulnak szana szét. . .
A gyász alatt jégé dermedt a SZÍV.
Amikor elmentél, elvited az álmaim, boldogságom.
Kiszakítottad szívem melegét, mintha nem is volna,
Foltozgatom helyét, kitartsak, míg élek Nélküled. . . .
Megkopott kifakult a fekete ruha, De szívünkben a gyász,nem szünik meg soha.
Szívem minden szeretetével...
"Pihenj békében csendes hant alatt, adja meg az ég, amivel az élet adós maradt" "Váratlanul ért halálod, búcsú nélkül mentél el, aludd szépen örök álmod, soha nem felejtünk el! Nyugodj békében"