.
Ez a gyertya már leégett.
Borzadalmas fájdalom szaggatja lelkem Vissza várlak!
Remélem, hogy visszatérsz,
Érzem sötét éjszakán,
Meleg kezedel hozzám érsz,
S két kezeddel meg is ölelsz.
Aztán rá jövök, nem vagy itt,
Hisz nem is élsz már,
S Én csak a levegőt karolom,
S közben a szívem fáj nagyon.
Próbálom nyugtatni magam,
Hiányodtól ordítíni tudnék,
Felkelek próbálom nyugtatni magam,
De rám tör borzadalmas sírás.
Éget a kis kezed helye, zilál a lelkem,
Meg nyugvást keres, de nem talál.
Soha soha már.....
