Vadas Istvánné Született: Sereg Éva Mária - Éva mama - 1938. november 9-én született Pestszenterzsébeten.

Szerettei a következő gondolatokkal emlékeznek meg róla: „Már élete kezdeti pillanatai is mutatták azt a fáradhatatlan küzdést és élni akarást, mely végig kísérte egész életét. Kisbaba korában örökbe fogadták és nevelőszülők mellett nevelkedett fel. Nevelőanyja Németh Etelka, nevelőapja pedig Dobos Lajos, aki nyelvészként egyben cipész is volt. A nagypolgári családi életet a 2. világháború zúzta szét. Nevelőapját – miután a háborúból sebesülten hazatért - a nyilasok rátalálva kivégezték. A golyó ütötte fényképet nagyon sokáig őrizte és mély fájdalom volt Éva számára, amikor az elveszett. A háború után nevelőanyja a Gundel étterem egyik kiváló szakácsaként dolgozott, így Éva, iskola után rendszeresen járt oda ebédelni, illetve hozta haza onnan nevelőanyukája a vacsorát.

Meghatározó szerepet töltött be életében a dal, a zene. Ez a zene iránti szeretet vitte tovább azon az úton, mely lehetővé tette számára, hogy rengeteget énekeljen a Mátyás templomban, a domonkos rendi Rózsafűzér királynéja templomban, majd pedig, hogy később a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára felvételt nyerjen, s annak opera tanszakán végzettséget szerezzen. Vizsga darabja: Mozart: Varázsfuvola – Az Éj királynőjének áriája volt. Később gyermekeinek is igyekezett átadni ezt a szenvedélyt, így maradhattak fenn régi magnó-szalagokon olyan hangfelvételek, melyeken gyermekei énekelnek, szavalnak, verselnek. Az opera és operett darabok nagy ismerőjeként - azonban - a zene mellett a könyvek, a szépirodalom és a versek nagy rajongója is volt. Egyik nagy kedvenc szerzője François Villon, kinek balladáit, verseit bármikor kívülről tudta szavalni. Amikor Faludy György fordításában megkapta kölcsönbe Villon összes verseit, fogta, és a verseket gyöngybetűkkel átmásolta egy kockás füzetbe – melyet aztán nagyon sokáig megőrzött. De, persze e mellett bármikor szavalt Petőfit, Aranyt, vagy Adyt… hogy csak néhány klasszikust idézzünk a megannyi neves írótól, költőtől, melyek a könyvespolcain sorakoztak. Igen mély behatást gyakorolt rá, amikor Nevelőanyja 1971. augusztus 21-én elhunyt. Ebből is látszik, hogy noha vérségi kapcsolat nem fűzte őket egymáshoz, kettejük kapcsolata mégis olyan lelki kötődésen alapult, mely mindkettőjük életét többé tehette.

Munkáit tekintve egyfajta reneszánsz emberként működött: évekig volt gondnok az Óbudai Raktár utcában, míg mellette a Filmgyárnak vitte be rendszeresen a maga gépelte szinkron szövegeket. De dolgozott kisipari vállalkozóként, majd sokáig szerkesztőségi titkárként a magyar Parlament törvény szerkesztőségi osztályán, ahol törvényi rendeleteket lektorált. Nyugdíjazása után sem hagyta abba a munkát. Hamar megtanulta a szabás-varrást, amiből aztán a családot tartotta fenn. Érdre költözve egy darabig kisbaba rugdalózókat varrt egy bababolt számára, majd 2000. január 1-vel megnyitotta Érden a Családi Napközit. Érden ekkor ez volt a 2. ilyen családi intézmény, főként bölcsődés korú gyermekek számára. Az ezt követő csaknem 18 éven át nagyon szeretett a gyerekekkel lenni. Élete utolsó meghatározó pillanatáig is dolgozott, mikoris stroke következtében 2018. december 03-a délutánján mentő vitte be kórházba...”

2018. december 5-én pedig, e földi életének 81. megkezdett esztendejében, Éva mama számára feltárult az égi Fényes Kapu, hogy belépve rajta letegye e földi lét terheit, és ismét találkozhasson már korábban előre ment szeretteivel, de mindenekelőtt... a feltétel nélküli,... földi, emberi szavakba nem foglalható,... végtelen,... Személyes Szeretettel.

Legyen vég nélkül boldog új, csodálatos életében!

Akiktől Éva mama - az újra találkozás derűs pillanatáig - most megújult szeretettel búcsúzik: Szerető családtagjai; rokonai; családi barátok, ismerősök; jelenlévők és távollévők, mindenki, aki tisztelettel, de főként szeretettel gondol rá.