Ne jöjj el sírva síromig

Ne jöjj el sírva síromig,  
Nem fekszem itt, nem alszom itt; 
Ezer fúvó szélben lakom 
Gyémánt vagyok fénylő havon,  
Érő kalászon nyári napfény,  
Szelíd esőcske őszi estén,  
Ott vagyok a reggeli csendben,  
A könnyed napi sietségben,  
Fejed fölött körző madár,  
Csillagfény sötét éjszakán,  
Nyíló virág szirma vagyok,  
Néma csendben nálad lakok 
A daloló madár vagyok,  
S minden neked kedves dolog. . .

Síromnál sírva meg ne állj; 
Nem vagyok ott, nincs is halál.