Drága Nagymamám (Zelenák Istvánné)
Gyertyaláng érték: 1
Jelenleg nem ég érte gyertya.
Eddig 995 gyertya égett érte.
Az első gyertya: 2014. 01. 05. Gyújtotta: Krisztina23.
Egy Hajnalon búcsú nélkül csendesen elmentél tőlünk. De emléked örökre itt maradt nekünk.
"Ha egy könnycsepp gördül végig arcunkon Azért van, mert szeretünk és hiányzol nagyon, Bennünk él egy arc, egy végtelen szeretet, Amit tő" lünk soha senki el nem vehet"
" Már nem láthattam arcod, nem hallhattam hangod,
De Neked, csak Neked köszönhetek egy asszonyt.
Nem vártál meg, elmentél csendesen,
gyötrődve, kínlódva, halálos betegen.
Én öleltelek volna könnyel teli szemmel,
Segítettelek volna kellő türelemmel.
Csókolnálak, de már nem vagy többé.
Szerető, kedves szíved már a felhőké.
Nézz le rám néha, ott a felhőkön ülve!
Én feltekintek Rád, könnyeim törölve,
hogy mindig mosolyogni lásd arcom,
hisz Te vagy a Nagymamám, Te Drága Asszony. "
" Kendőbe zárta ősz haját Ahogy a régi N A G Y M A M Á K . . . "
" Kell ott fenn egy ország Mely bárkit átölel, Kell ott fenn egy ország Amit sosem rontunk el. . . "
" Ti még nem láttatok sírni mikor megszakad a szívem
nem tudjátok valójában a fájdalom milyen.
Nem éltétek át velem a leghosszabb éjszakát
mikor csak a reggelt várom hogy láthassam a Mamát.
Vajon kapok még egy napot mit a közelében tölthetek?
Gyenge kis kezét fogva fontos a szeretet
mi csak egymásban bízunk, a kapcsolatunk örök,
a szívem sem e világi mikor a fellegekig török Érte
hoznám le, a legfényesebb csillagot,
Kiskorom óta a szeme mindig szépen csillogott,
illatos ősz haját az idő ritkította
de ez majd párját ritkítja, hogy a számom írom Róla. . . "
" A csend beszél tovább, helyettem Ő mondja el,
A csend beszél tovább, helyettem Ő énekel.
Elbúcsúzom, de ott leszek, ahol a szél zúg, a Nap nevet,
elbúcsúzom, de itt marad belőlem néhány pillanat. . .
A csend beszél tovább, helyettem Ő mondja el,
a csend beszél tovább, helyettem Ő énekel.
Elbúcsúzom, de ott leszek, ahol a szél zúg, a Nap nevet,
elbúcsúzom, de itt marad belőlem néhány pillanat. . .
Akkor is hallod a hangomat, hogyha fáj, hogyha nem szabad,
mindig itt vagy, és ott leszek, ahol a szél zúg, a nap nevet. . .
Elbúcsúzom, de ott leszek, ahol a szél zúg, a nap nevet,
elbúcsúzom, de itt marad belőlem néhány pillanat. . . "
H I Á N Y Z O L M A M A !
" Felidézném, ha tudnám, de valami még fogva tart,
Nem kellett menned, bár a sors így is csak jót akart.
Nem felejtelek el, ma érted ég a gyertyaláng,
Mutatja az utat Neked, ha visszajössz, majd megtaláld.
De a helyet, ahol ezer szív vár, fájdalmas könnyekkel,
Az elmosódott emlékek csak miattad törnek fel.
Lehet, hogy még kicsi vagyok, de tudom mi az a szeretet.
Amikor csak hozzábújtam ezt érezni lehetett.
Nyugodj békében, nekem fekete így a nap már,
Csak akkor lennék boldog újra ha őt visszakapnám. . .
Hozd vissza, nincs jogod elszakítani tőlem,
Csak egy napra kérlek hadd búcsúzzak kellően.
Csak még egyszer, utoljára ennyi azt hiszem, hogy járhat ma,
Hozd vissza ne engedd, hogy belehaljak a bánatba. . . "