Kimásolok egy szöveget egy blogból.A blogtulajdonosok osztálytársa(volt).mindig az osztály része marad! hiányzol... "amikor Biját megkértem,hogy tegye fel ezt a képet,nem volt lelki erőm írni,pedig rengeteg dolog van bennem és gondolom Bijába is.. rövidre próbálom fogni magam,mert akkor órákig,napokig írhatnék tehát Dani.. 1992.12.03.egy nagy ember születésének a napja és 2008.03.26. ennek a nagyon nagy ember elvesztésének a napja Szerda este ugye nem,nem akartam elhinni h mi van,mint ugyebár mindenki, 1 rossz tréfának tűnt az egész egy olyan április 1-jei tréfa hiszen közel volt/van már. Azon reménykedtünk h csütörtökön jön,késik szokásához híven és ezzel megijeszt minket és bevágja az ajtót.. 2008.03.27. reggel 8 óra után pár perc.. nem,nem késik,imádkozunk érte,mindenki sír,kivan akadva,hihetetlen az egész és akkor még azt mondják h jó helye van ott fent,persze.. persze h NINCS hiszen köztünk lenne a legeslegjobb helye.. kár vitatni már h miért ült be az autóba vagy h miért nem maradt otthon stb. sajna megtörtént Dani egyetlen,pótolhatatlan,felejthetetlen,örök... a Szent László 9./c osztály tagja leszel,még ha a jelenléted nincs ott,de szivünk mélyén mindig,minden pillanatban és még tudom h találkozunk!! tudom h onnan "fentről" mind látod h mennyien gyászolnak Téged és h minden blogon,honlapon stb mindenhol akik írnak olvasod stb.. Szeretünk Téged nagyon,Hiányzol mindenkinek és Sose felejtünk el!!! Részvét minden hozzátartozónak,barátainak,ismerőseinek,mindenkinek aki szerette Ő-t"Dani egy életvidám ember.nagyon szeretjük.:'(SZERETÜNK ÖRÖKKÉ!(L)(L)

Ha rám gondoltok, köztetek leszek, de fáj, ha látom könnyetek. Ha rám gondoltok, mosolyogjatok, mert én már Istennél vagyok.

APA, FÉRJ, SAKK

Harcolt a semi ért  Meg halt a házá ért

"Ó, simgató, serény kicsi kéz! Milyen fürge volt és fáradhatatlan! Fogtam... könnyű volt és mégis nehéz. És én akkor mindenért hálát adtam. Aztán - kezét Más fogta meg helyettem... s én eleresztettem.. . eleresztettem. "

 

 

 

 

Szeretett Édesanyám emlékére!

Drága Édesanyámért, akit egyíik pillanatról a másikra vittek el, és akit nem tudtam, hogy ennyire szeretek. Nagyon szeretlek Anyukám, nincs nap, hogy ne gondolnék Rád.... Ne jöjj el sírva síromig, Nem fekszem itt, nem alszom itt; Ezer fúvó szélben lakom Gyémánt vagyok fénylő havon, Érő kalászon nyári napfény, Szelíd esőcske őszi estén, Ott vagyok a reggeli csendben, A könnyed napi sietségben, Fejed fölött körző madár, Csillagfény sötét éjszakán, Nyíló virág szirma vagyok, Néma csendben nálad lakok A daloló madár vagyok, S minden neked kedves dolog... Síromnál sírva meg ne állj; Nem vagyok ott, nincs is halál.