Itt állunk mind, úgy hallgatunk. Mit mondhatnánk? Nincs szavunk. Szíved nem él, hová lettél? Egyedül mentél. Már csak emlék, kedves a kép, Úgy nevettünk nem oly rég. Tiéd sok tárgy, velünk maradt, Itt voltál, igaz. Most búcsúzunk, most sírhatunk, Nem ölel a két karunk. Fagyott a föld, a mély bezár, Bennünk élsz tovább. Megrendülten gondolunk rád, Nen hisszük el, hiogy nincs tovább. Lehunyt szemed nem látja már: Mindenütt virág. Kint alszol majd a hideg télben, Eszünkbe jutsz néha éjjel. Nem vagy többé, nincs ilyen más, Egyetlen voltál.           Az első gyertyát gyújtotta: Szerető fiad: Attila

  Sose felejtelek, nyugodj békében drága jó apám !     Uram, magadhoz szólítád az én atyám. Uram, oly mérhetetlen bánat szállt reám. A sír oly hallgatag, a szó is fennakad, A szív majd megszakad e súly alatt. Ím, hát itt fekszik előttem jó atyám. Lelke fenn jár már a csillagok nyomán. A föld most elhagyott, e népnek bölcse volt, És én még nem tudom, mit ő tudott. Uram, te jónak láttad elszólítani. Szent az akarat, mely így tud dönteni. És én, ha kérdezem, mért ily hirtelen, Hallgat, s nem felel senki sem.     Ha az élet a legszebb ajándék mért kell, hogy vissza vegyék hisz elmúlik egyszer az élet s a fájdalom helyébe lép. Túl nagy űr amit hagytál búcsúzni sem volt időd úgy mentél el, hogy nem is szóltál mert elhagyott minden erőd. Nem mondhatom el amit érzek mert a könnyeim titkolnom kell. Ha rossz gyerek voltam is néha akkor is ott voltál velem. A csend, a szó, a sírás minden rólad szól ma már mindent elhittél amit adtál drága jó apám. Láttam a könnyet szemedben a reményt veszíteni utolsó harcodat vívtad és én nem tudtam segíteni. A torkom folytja a sírás most végleg búcsúzom mert vártak egy másik világból hová menned kellett jól tudom. Nem mondhatom el amit érzek mert a könnyeim titkolnom kell. Ha rossz gyerek voltam is néha akkor is ott voltál velem. A csend, a szó, a sírás minden rólad szól ma már mindent elvittél amit adtál drága jó apám.    

Ferike!   Klári talált meg a konyhában. Ott vetettél véget az életednek. Sikeres, önfeláldozó tűzoltó munkád után jól megérdemelt nyugdíjas éveidet élted, de a sok szörnyű tapasztalat, ami a munkád során ért depresszióba taszított, amiből gyógyszerekkel próbáltál kijutni. Több éves próbálkozás után nem bírtad tovább, és véget vetettél az életednek. Több, mint 20 évig éltetek együtt Klárival, de a betegség a kapcsolatotokat is szétszakította. Imádkozunk érted. Jó ember voltál!

 

A világ legjobb édesapja, nagypapája. Nagyon szeretünk. Magukhoz szólítottak az angyalok a szívünkben örökké itt maradsz és sosem választhat el minket semmi. Szeretettel Feleséged, Lányaid, Unokáid, Vőid , Testvéreid, Rokonaid. Nagyon szeretünk. Olyan szépet írtam neked gondolatban, ám fejemben ezekből most oly sok van, hogy mire papírt és tollat ragadtam a mondatok szavakká, a szavak betűkké hullottak szét. Most itt ülök, előttem a papír, rajta egy csomó betű egy nagy kupacban arra várva, hogy szétválogassam. Kiválogassam a betűhalomból a hozzád szólókat, egymás mellé rakva újra szavakká formálva, azokat pedig mondatokká. Nem, inkább képekké, fekete- fehérré, színessé, színesebbnél színesebbé. Igen. Ezt kellene tennem, de azt hiszem, . . . úgy gondolom, . . . tudom, hogy elég, ha azt mondom: Mindent köszönök. Szeretlek.

Egy ember, édesapa, férj, társ, barát aki amíg élt önzetlenül segített másokon. Akivel jó volt egyutt lenni. . . . . . . . .

Drága Nagyapánk 70évesen hagyott itt minket. (betegség miatt- pedig ő sosem volt beteges) . Nagyon hiányzik feleségének, gyermekeinek, unokáinak és dédunokájának- akik még élnek, sosem feledik el a drága jó Nagyapát.             Bárcsak legalább mégegyszer velünk lehetne, bárcsak elmondhatnánk neki mennyire hiányzik itt a főldön mindenkinek!   NE SÍRJATOK, HA HIÁNYZOM, CSAK NÉZZETEK FEL AZ ÉGRE, OTTVAGYOK MINDÍG, MÉG HA NEM IS LÁTTOK ENGEM. OTTVAGYOK, HA AZ ÉGEN SZÁLL EGY MADÁR, OTTVAGYOK, HA EGY KÓSZA FELHŐT SODOR A SZÉL, OTTVAGYOK, HA SZÁMTALAN CSILLAG FELRAGYOG, ÉS LESZÁLL AZ ÉJ! OTTVAGYOK, HA HÚLL AZ ESŐ- VAGY A HÓ, HA TÁNCOT JÁR A SZÉL. . . MINDÍG OTTVAGYOK VELETEK MINDENHOL, OTTLESZEK ÖRÖKKÖN - ÉS MINDENKOR! NE KESEREGJETEK AZON, HOGY MÁR NEM KÖZTETEK JÁROK, HISZ, MINDANNYIÓTOK SZÍVÉBEN OTT LAKOM ÖRÖKKÖN . . . OTT BÁRMIKOR MEGTLÁLTOK, HA HIÁNYOM FÁJ, ÉS FELTÖR AZ EMÉLK. . . HISZEN, AMÍG SZERETTEK ÉS NEM FELEDTEK, : - ADDIG ÖRÖK ÉLETŰ LESZEK ÉN! NEM JÁROK MÁR KÖZÖTTETEK, A MENNYBEN VAGYOK. . . MOSTMÁR TÁRSAIM AZ ARANYSZÁRNYÚ ANGYALOK. HA ITTVAGYOK IS, SZÍVEM, AZ A FŐLDÖN MARADT, ÉN - INNEN ŐRZÖM, ÓVOM ÖRÖKRE MINDANNYIÓTOKAT ! NE SÍRJATOK, HA SZÍVETEKET TÉPI VALAHA A BÁNAT, JUSSON ESZETEKBE : - ÉN ODAFENT VAGYOK, ÉS ONNAN ŐRIZLEK MINDNYÁJOTOKAT! ! !     Nagyapa nyugodj békében.                                                            Amint a virág, minden évben új életre kel,                     Aként az ő lelke is örök életre lelt.                     A hideg főldben, csak megfáradt teste nyugszik. . .                     Lelke az égbe szállt és onnan vigyáz ránk.       Telhetnek évek, múlhatnak napok, az emléked  örök. Nem kopik meg, nem múlandó, feledni sem lehet -   Mert a szívekben élsz és ezáltal a  gondolatokban-   Mindíg - mindíg megjelensz. . . . ezért örök életű leszel. . .  Hisz, ki igazán szeret, az sohasem feled! ! !   Angyalkák között jársz- kelsz, találkozol az égiekkel. Odafentről nézel le ránk  mint nevető napsugár- Odafentről őrzöl minket  mint halovány holdsugár. Kérem az égieket. . .  vigyázzanak nagyon rád,   Kérlek téged, légy nagyon jó - amíg vársz ránk odaát!         Emléke örökké szívünkben él.   Megemlékezés 2013  mindenszentek.     Nincs olyan pillanat, amikor ne emlékeznénk rád, Nincs olyan szó, amely elfeledtetné a hiányt.   Te már odafent pihensz az égben 4éve, Mi, kik itt maradtunk - nekünk nem maradtak , csak az emlékek.   Fájó szívvel emlékezünk  temetésének  ÉS HALÁLÁNAK 5. évfordulóján. . . .   (2009. 12. 22. kedd- 2014) .   NAGYAPÓRA, MEGEMLÉKEZÉS NAGYAPÓRÓL    2014.   MINDENSZENTEK.     NYUGODJ  BÉKÉBEN.

ÉDESAPÁM.Ez a földi élet csak futó kaland.Elbúcsúzni időm talán nem is maradt.A síromnál  jártok hozzatok egy szál virágot.Hisz a szívetekből tudom, hogy hiányzom.Szeressétek egymást s összetartsatok.Hisz lélekben én is veletek vagyok.Ha gyötör az élet sose csüggedjetek el,Hisz az Isten fentről titeket is figyel.                                                                                                           

 

 

Fájdalommal   bucsuztunk  a  szeretett nagymamától akit a  dédunokák  közül  csak kettő  ismerhetett .       Gyászolja  a   világ legjobb  anyósát :  Nóri Unokái:  Nórika,  Edina  Dédunokák:  Kristóf, Evelin, Gergő és Blanka. Unokaveje Sándor          Nyugodj  békében! ! !  

 

"" Ne búsuljatok , nekem már nem fáj semmi !  Ha eljön az este, csillagként tudok nektek üzenni. Tekintsetek fel az égre , ott fogok ragyogni.  Szívetek egy darabja vagyok,  amit nem lehet pótolni "" ! !    Nyugodj  örök  békében ! ! ! !