Csodálatos, életvidám, különleges hangú,  mindíg mosolygó lány volt. Szeretett mindenkit és őt is szerették.   ˇCsak a idő múlik, feledni nem lehet, mert fiatalon tört ketté az életed.   Csak az tudja mi az igazi fájdalom, kinek gyermekét fedi a sírhalom. . .   Én már tudom, mert magam is próbálom. Még az ellenségemnek se kívánom. . "   

Fájdalomtól megtört szívvel tudatom mindazokkal , akik ismerték és szerették, hogy Farkas Judit tragikus hirtelenséggel örökre itt hagyott bennünket. Emléke örökre szívünkben él.

Gyermekeim édesapja  

Drága Anyukám   nagyon szeretlek. . és nagyon hiányzol. . .

 Apu ugye halasz? Apu ugye látsz? Apu ugye látsz az éjjen át? Apu mond hogy itt vagy? Apu ugye szólsz majd? Apu ugye nem hagysz félnem többé? Apu ugy szeretlek! Apu várom hogy egy pu s zival szép jó éjt kívánj nekem! ! !                        Számunkra te sohasem leszel halott, örökké élni fogsz mint a csillagok. Drága jó szívét, két dolgos kezét. Áld meg Atyám. Smi köszönjük, hogy ő lehetett a mi Édesapánk! ! ! ! Születésnapodr a szeretettel! ! 2012, január. 09.

Budapest. III. , Meggyfa utcai Klub tagjai közé tartozott.

"Ne búsuljatok, nekem már nem fáj semmi! Ha eljön az este, csillagként tudok nektek üzenni. Tekintsetek fel az égre, ott fogok ragyogni. Szívetek egy darabja vagyok, amit nem lehet pótolni. "

Hiába mentél más hazába, itt minden olyan mintha visszavárna. Ha ránk gondolsz a messze égi pontról, szinte hisszük, most is élsz...csak alszol !

Aki nem ismerte, annak csak közhely, amit írhatok Róla. Aki viszont igen, az tudja, hogy ő a szó legnemesebb értelmében volt Ember. Okos volt és intelligens, jó humorú, érzékeny. Szerető apa, testvér és férj. És most már vigyázó Nagyapa, unokája " Felhőn ülő láblógatója" .   "Nagypapa egy nagyon távoli Csillagon van. Olyan messze, hogy oda lehet menni, de visszajönni onnan nem lehet. . :" /Zsombi/   "Mami, egyszer menjünk fel a felhők közé, és hozzuk le a Nagypapa szívét! " /Zsombi/   Apu, nagyon hiányzol, szeretlek!   " "A sírom szélén sírva ne állj, Nem alszom ott, rám ott ne várj. Vagyok szállingózó puha hó,  S ezer szárnyas szél, tomboló. Vagyok a simogató eső, Búzamag, szárba szökkenő. Vagyok a pirkadat csendje, Vonuló madarak kavargó rendje, Mely igéző bájjal úgy ragyog, Mint ezer csillag, s mind én vagyok. Vagyok a virágnak világa, Tisztaszoba meleg magánya. Madarak dala vagyok én, Öröm minden csecsebecsén. Síromnál sírva senki ne álljon, Ott vagyok, s itt vagyok. Túl a halálon.""  

Az én kis húgom nagyon aranyos és vidám kislány volt. Mindenki szerette. Mindenkinek mosolyt csalt az arcára. Énekelt táncolt. És folyton csak mosolygott. Leírni, hogy milyen is volt, nem lehetne szavakba önteni. De leírtam pár sort amiből remélem eltudjátok képzelni. Imádni való kislány volt. SZERETLEK ÉS MINDIG IS SZERETNI FOGLAK. aZ ANGYALOK VIGYÁZZANAK RÁD. <3

Barátunk, társunk a Ponty Akadémián

Vida Feri már Sipőcz Ernővel egy égi színpadon együtt zenél  :( Nyugodj Békében!!!