"Nem simogat kezed, nem mosolyog arcod, hiába szólítunk nem halljuk már hangod. Egy jaj szó, nem sok annyit nem mondtál, csak elmentél a halál hosszú útján! Szíved már nem fáj a miénk vérzik, . . . a fájdalmat, szenvedést szeretteid érzik! "

"Szerettem volna még élni köztetek,  de a sors másképp rendelkezett.  Küzdöttem, de már nem lehet. . .  Szeretteim, Isten veletek! "

Szívünkben örökké ott maradsz <3

Nagyon szerető anya

Nyugodj Békében Mama ! !

  "A tanár híddá feszül s biztatja tanítványait, keljenek át rajta majd miután megkönnyítette számukra az átjutást, boldogan összeroskad, arra buzdítva őket, hogy maguk építsenek hidakat. " Nikosz Kazantzakisz     Tisztelettel és hálával emlékszem Rá! Júlia

... Aki ismerte,tudja milyen nagyszerű ember volt. A nagybátyám,aki mindent megtett azokért akiket szeretett..

NAGYON HIÁNYZOL

 

 

Emkékezem Rá! ! " Ifjuságom e zöld vadont szabadnak hittem és öröknek, és most könnyezve hallgatom a száraz ágak, hogy zörögnek" József Attila

Csendesen érkeztél, csend volt, mikor mentél Csendben ölelt Téged át betegséged, Csend volt szobádban, s haltak meg a remények. Csendesen, sírva borultunk ágyadra, Csókokat leheltünk forró homlokodra. Csendben simogattuk elsápadt arcodat, De a hajnal lassan, elvitte álmodat. Csend zúgott fülünkben, fájt minden gondolat, Mikor csendes lett a sóhaj, mi elhagyta ajkadat, Csendesen vitted el végső gondjaidat. Csendben, vágyunk látni még mosolygásod, Csendben, megyünk Hozzád majd meglátod, De addig csendben megszakad a szívünk, Drága Béci szeretünk és sohasem feledünk.