Egy nagyon vidám srác!

Apa szeretete. . . melegít a télidőben, gyöngéd támasz a bajban, fölvidít, ha kesergek, bátorít, hogyha félek. Mindig olyan, amilyenre éppen vágyom.

Ő volt az én Drága Kislányom, aki mostmár fentről néz le ránk. Szeretlek Dórikám! Anya

Szeretett sógornőm, hosszan tartó betgegség után kedden reggel feladta a küzdelmet és végleg távozott közülünk. Emlékét szeretettel őrizzük.

" Úgy fáj a távolság! Könny csordul, a szememben , és szór száz szikrát. Az egykor víg mosoly már nem is oly szép. Két csillag földre hull, s fáj a szívem nagyon, könnybe lábad a szemem, úgy sír a fájdalom. A búcsú még fáj, őrli a szívem, mint egy malom, - de mégsem marad más nekem, csak a bánat és két ártatlan Angyal, meg a csillagok alatt nyugvó sírhalom. "

Ezen a napon minden más, Újra mélyen érint meg a gyász. Nincs már velünk együtt, Kit ismertünk vagy szerettünk, Ma lélekben újra együtt lehetünk. Eszembe jutnak az együtt töltött napok Fülemben újra megcsendült a hangod. Szinte látom minden mozdulatod, Nem is tudhatod, mennyire fáj hiányod. Gyertyákat gyújtunk és mécseseket, Ezek a fények világítsanak Neked. Örök világosságban - békességben nyugodj, Soha el nem felejtünk, biztosan Tudod.

Sebünk be nem gyógyul, Könnyünk el nem apad, Zokogunk fájdalmunk nehéz súlya alatt. Szép volt Veled, szomorú nélküled, Amíg csak élünk siratunk Téged! Felfoghatatlan számunkra, hogy ilyen hirtelen itt hagytál minket! Emléked örökre szívünkben él.

Akik az életem részei voltak!

-

Sajnálom, hogy ily fiatalon hagytad itt, lányodat párodat testvéreidet, akik szerettek Téged