"Küzdöttél, de már nem lehet, a csend ölel át és a szeretet. Csak az hal meg, akit elfelejtenek, örökké él, akit nagyon szerettek." (Tóth Árpád)

                   

_ 2008 szeptember 27- én feladta a szervezete a hosszú ideje tartó küzdelmet a rákkal szemben. Álmodtunk egy öregkort, csodásat és szépet, de a kegyetlen halál mindent összetépett. Csoda volt, hogy éltél, és bennünket szerettél, nekünk nem is haltál meg, csak álmodni mentél. Egy reményünk van, mi éltet és vezet, hogy egyszer majd találkozunk veled.           http://www. youtube. com/watch? v=smgJ_eeKPF8  

 

Családja volt életében a legfontosabb,Imádta a két unokáját.Segitőkész,EMBER volt .

 

,,Ha rám gondoltok, köztetek leszek, de fáj, ha látom könnyetek. Ha rám gondoltok, mosolyogjatok, mert én már Istennél vagyok. Nagyon akartam élni még, Érezni szívetek melegét. Nem adta a sors nekem, Elvámolta az életem. Búcsú nélkül kellett elmennem, Őrizzetek szívetekben.''

Draga Papacska!   Ma reggel itt hagytal minket, elindultal a hosszu, tavoli utra. Nem tudom szavakba foglalni azt a fajdalmat amit most erzek! ! Gyonyoru kort megeltel, de meg nem kellett volna elmenned! ! ! Annyira sajnalom, hogy nem tudtam rajtad segiteni! ! Nagyon nehez lesz elnem tovabb a tudattal, hogy nem vagy tobbe! ! ! Rengetget koszonhetek neked! ! Koszonom a gyermekkoromat, koszonom a sok torodest, a sok odafigyelest, koszonom azt, hogy felneveltel (felneveltetek) a mamaval! ! ! Nagyon buszke vagyok rad, a sikereidre amit az eleted folyaman elertel. Remek uzletember voltal, a LEGJOBB! ! ! ! Nagyon szeretlek teged, soha nem foglak elfelejteni, a szivemben orokke elni fogsz! ! ! Varva varom a napot mikor ujra talalkozni fogunk odaat! ! ! Nyugodj Bekeben draga papa! ! ! ! !