A legdrágább ÉDESANYA!  Istenünk kérünk vedd helyettünk oltalmadba őt  Tárd ki kapudat, nyugodni vágyó lelke előtt

 

 

" Csak a jók mennek el"

" Tudod, mit mondanak: ha álmodban zuhansz, és földet érsz, meghalsz. Lehet, hogy azok, akik álmukban halnak meg, azt álmodják, hogy zuhannak, és földet érnek. Azt álmodják, földet érnek, de valójában meghalnak. " Nehéz, küzdelmes élete volt. Viszont soha nem felejtette el, milyen szegénységből jött; mindig, mindenkinek segített - sokszor erején felül is. Ha a népes családban gondja támadt valakinek, " menjünk a Jolihoz" . Anyaként szigorú volt, de minden helyzetben mellettem volt és támogatott.

Annyira fáj hogy elsem mondhatom! Nem látom többé s nem is hallhatom. Hiába érzem Őt itt belül élénken kezét felém nyújtva esendőn félénken. Mardos a kín, hogy meg nem menthettelek, s mikor elmentél nem fogtam a kezed.

LEGESLEGJOBB SZOMSZÉD ! ! Egy aranyos, kedves, szorgos, odafigyelő segítőkész ANYUKA volt!   Örökre szívünkbe él, és soha nem felejtjük el.   Még most ment el de máris hiányzik. . . :( " Küzdöttél, de már nem lehet; most átölel a csend és a szeretet. . . "   Végső Búcsút  a Mezőpeterdi köztemetőben tudtok venni, Augusztus 30. 10 órakor. ! ! !

"Ha el is mentem, itt leszek veletek, Leszek lelketekben aranykeret. Mindig itt leszek titkon, észrevétlen, Ha el is mentem, itt marad a léptem, Végigkopog az édes otthonon..."

 "Ha ezüstös éjjel felnézel az égre, meglelsz ott is a csillagok szemébe. Ott leszek, ott fent, a messzi végtelenben, S boldogan mosolygok, akárcsak életemben"

Kedves aranyos  család szerető . . szeretni való ember volt! ! örökké a szívünkben él! ! ! ! ! SZERETÜNK! ! ! !

Eszembe jutnak az együtt töltött napok, Fülembe újra megcsendül a hangod! Szinte látom minden mozdulatod, Nem is tudod, mennyire fáj hiányod! Szerető lányod :Évike

Angyalaid vezessenek tovább az utadon, legyen lelkednek örök béke és nyugalom...

" Most felnézek, és kinyitom az eget még egy percre, hogy elmondjam Neked, hogy megnyugtassalak , nem vagyok árva, mert itt vagy velem, a lelkembe zárva, s most én őrizlek, védelek, míg felettem is elszállnak a hűtlen évek. S mielőtt bezárulna az ég, még két szót felkiáltanék, mit ritkán mondtam, azután elengedlek: Gyuszi, szeretlek! "

Feleségem édesapja, nekem kedves apósom volt.