Életét a Teremtő vezérelte. Fogyatékos gyermekek között töltötte életét és gondoskodott róluk. Könyvet írt a gyermekintézmény lakóiról. A közösségért áldozatosan tevő, önfeláldozó ember volt. Keresztmamaként fogadalmához hű, gondoskodó és életem segítője lett.

BARÁTNŐ.. Csupa nagybetűvel..  Odafent. Azt mondják nem rossz az a hely..  De az árnyékod nem vitted el..  Itt a magunkét cipelni kell... 

" Nem búcsúzunk, velünk maradsz. Üzenünk a csillagokkal. Lágy szellő, ha simogat. Érezzük majd te küldted azt! "

Nem haltam meg, csak álmodni mentem.   Nem hagytam itt senkit, csak előre mentem.   A bánat és a fájdalom mérhetetlen. Határát a halál szabja meg. Berkesi András

Elmentél tőlünk egy csendes hajnalon. . . Köszönni, búcsúzni sem volt alkalom. . . Az idő nem gyógyítja sebeinket. . . Mert Te igazán szerettél benünket. . . Egy célod volt a családodért élni. . . És ezt csak a halál tudta széttépni . . .   Minden percben a szívemben vagy Drága Jó Apukám! Nagyon Szeretlek !  

" A halál nem az élet ellentéte. Az életnek nincs ellentéte. A halál ellentéte a születés. Az élet örök. " " Ott, ahol most van, a végtelen térben és időben, a világűrben és semmiségben, valahol a Vénusz és Szíriusz között, már boldog. "

"Ne jöjj el sírva síromig, Nem fekszem itt, nem alszom itt; Ezer fúvó szélben lakom Gyémánt vagyok fénylő havon, Érő kalászon nyári napfény, Szelíd esőcske őszi estén, Ott vagyok a reggeli csendben, A könnyed napi sietségben, Fejed fölött körző madár, Csillagfény sötét éjszakán, Nyíló virág szirma vagyok, Néma csendben nálad lakok A daloló madár vagyok, S minden neked kedves dolog. . . Síromnál sírva meg ne állj; Nem vagyok ott, nincs is halál. "

 Ő az az ember akit a faluban mindenki ismert :) Voltak jok és rossz tulajdonságai , de kinek nem mi el fogadtuk igy  a családunkkal volt 22 évig. Sajnos elment örökkre és hiányzik a lányának az unokáinak és persze mindenkinek . Nyugodj Békében Jana nem felejtünk :(       Lassan már 1 éve hogy nem vagy velünk :( Életem legszörnyübb napja volt mikor ott állltam melletted és nem tudtam segiteni , te akkor már az angyalokkal voltál és azokkal a barátaidal akik már rég elmentek :( Boldogan és szendvedés nélkül már békében nyugszol és számunkra mindig értetettlen hogy nem vagy velünk :( Nincs nap hogy ne nézek át mikor nyitod ki a nagykaput és viszed ki a lovadat ki kötni . Ezt már sosem láttom :( Hiányzol még mindig mindenkinek :(    Ma pontosan 1 éve hogy az a szörnyü nap volt . Senkinek nem tudtam azóta sem el mondani mi mentem keresztül azon a napon . Ott állni holtested mellett ugy hogy elött még beszéltünk . Miért én miért nekem kellett akkor ott állnom . Pedig  mindig ugy voltunk mint kutya-macska de ez igy volt jo . Most már hiába veszekednék veled , hallod de nem válaszolsz nekem vissza miért ? ? ? ? ? Kegyetlen az élet bár nem voltál az édesapám de hiányzol nekünk . Sosem felejtünk nyugodj békében :(

"Mérhetetlen fájdalom, ami lelkünket most átjárja, keresünk, hogy hol vagy, de sajnos már hiába. . . Angyalka lettél. . . , felköltöztél az égbe. . . , onnan figyelsz minket - bizonyára - nevetve. Látom, ahogy huncut szemed mosolyog, és azt mondod nekünk: - Gyerekek, ne szomorkodjatok!  Köszönöm, hogy a barátod lehettem, hogy megannyi felejthetetlen percet Veled tölthettem. Melletted az ember soha nem volt bánatos, csak azt sugalltad mindig, hogy az élet csodálatos. Küzdöttél. . . , soha nem panaszkodtál, én csak arra emlékszem, hogy mindig mosolyogtál. Elragadott tőlünk ez a betegség, pedig Te - hogy legyőzd - mindent megtettél. Bátran szeme közé néztél a halálnak, akkor is amikor már tudtad: nem lehetsz győztese ennek a csatának. . . Erősebb voltál, mint bármelyikünk,  akkor miért pont Te mentél el közülünk. . . ? Egy újabb veszteség. . . , egy újabb fájdalom. . . , de Érted még ezt a próbát is kiállom. És bár a szíved már nem dobog, hiszem, hogy a kis lelked örökre velünk marad!

Gondolok rá! Hiányozni fog!

Lelkünkbe daloddal lelkedet írtad, Szívünkbe hangoddal bánatod sírtad. Most mi sírjuk imánk, föl a messzeségbe, Áldott légy, és örök - Isten tenyerében. "