Túl korán mentél el!

A világ legjobb nagymamája volt! Nagyon hiányzol!

Drága Sándorom, hát te is elmentél! Döbbenet, fájdalom! Búcsúzom a BANDA nevében!

,,Váratlanul ért halálod, búcsú nélkül mentél el, aludd szépen örök álmod, soha nem felejtlek el.” 

Örökké élni fogsz emlékeinkben Dávid! Téged mindenki szeretett , rengeteg barátod volt és mérhetetlen fájdalmat és ürt hagytál magad után mikor elmentél. Hiányzol mindenkinek, remélem a lelked békére talált ott fent. Szeretünk Dávid

"Volt valaki,kit nagyon szerettem De már nincs velünk,elvesztettem. Azt a kedves szívét nem feledem soha Az élet lehet bármilyen mostoha. Szeme volt a jóság,őszinte csillogás Érzékeny lelkében sok volt az aggódás. Gyerekei,unokái iránt végtelen volt szeretete Tele volt féltéssel,aggódással az ő arany szíve. Ha valami fájt nekem,velem szenvedett Ha boldognak látott,együtt örvendett Sírt,ha sírni látott,megvigasztalt,ha valami bántott. Arca sugárzott,melybe az idő jócskán beleszántott Mosolya gyengéd volt,melyet felém árasztott. Élénken él bennem e sok szép emlék róla Próbálok nem gondolni a rosszra csak a jóra. Mert ő egy jólelkű asszony volt Ha valami bántotta nem nagyon szólt. Mától az égből figyeli lépteinket És hogy az élet szép arra sugall minket Tovább kell menjünk s éljük életünk... De vele elveszett valami örökre belőlünk. Jutalma legyen örök boldogság a mennyekben Maradjon meg emléke mindannyiunk szívében. Ő nem más,mint az én Drága,jó Édesanyám Aki már az égből mosolyog le rám..."

Nagyon vidám természetű ember volt és bármilyen férj, vagy családapa is volt, mi soha nem feledjük!

 

A mai nap teljesen más, lelkünket mélyen megérinti a gyász. Szeretteink a földben nyugszanak, nekünk pedig könnyeink hullanak. Kiket éveken át annyira szerettünk, nem lehetnek többé soha már mellettünk. Testük a földben, lelkük az égbe szállt. Minket egy életen át elkísér a gyász. Emlék maradt csupán minden mozdulat, melyet naponta láttunk életük alatt. Elhagytak minket mindörökre már, s helyettük ránk csak egy sírhalom vár. Kőbe vésett név, mi utánuk maradt, s vele egy szomorú, gyászos hangulat. Tudjuk, hogy születtünk, élünk s meghalunk, felfogni oly nehéz, hogy halandók vagyunk. Halandók e Földön, vendégek csupán, más világba lépünk a földi lét után. Oda, hol ők vannak, kik elhagytak minket, fájdalmat és gyászt a lelkünkre hintve. Ezer mécses lángja lobban most a szélben, így emlékszünk rájuk fájón minden évben. Tegyük össze kezünk gyertyák fénye mellett, kérjünk nyugodalmat nékik, s békességet. Emlékezzünk rájuk örök szeretettel, emlékük él bennünk most és mindörökre!   

Több mint hét esztendeje már, Hogy itt hagytál minket, ÉDESAPÁM. Itt hagytál,mert el kellett menned.  Elvett tőlünk az élet, mert oly mo stoha. Sokszor szólok hozzád, Édesapám,  Mert tudom,hogy odafenntről figyelsz reám.  A legfényesebb csillag az égen te vagy,  Mikor felnézek, fényed utat mutat.  Utat mutat, hogy büszkén, emelt fővel csak előre menni,  És semmi rosszal a világon nem törődni.  Tudom,odafenntről mindig vigyázol Ránk, Örülök, hogy te voltál az ÉDESAPÁM !!! "Folytogató csend, porrá zúzott könnycsepp Telő hold fényénél, üvöltő emlékek Kérlek Édesapám, nyújts felém a kezed Csak még egyszer halljam, dobogó szíved. . . Csendes a temető, nem jön felelet Arcomat mossák a keserű könnyek Hideg sírköveden, kezem pihentetem Itt vagyok Édesapám, Rád emlékezem"   "Köszönjük, hogy éltél és minket szerettél, nem hagytál itt minket, csak álmodni mentél. "       "Drága Édesapám, bár még szólhatnál, szívem szakad meg, hogy itt hagytál. Miért van az, hogy aki elment, nem jön vissza többé? Egy emlék marad csupán, de az élni fog örökké. "  

Nyugodj békében anyukám.

Édesapám emlékére! ! ! Jószívű ember volt, aki imádta a gyerekeit!

Elválni Édesanyától nagyon nehéz, de tudom, el kell, hogy engedjelek, hogy lelki békédet, boldogságodat megtaláld. Légy Nagyon Boldog a Mennyek Országában! Nyugodj békében, az örök világosság fényeskedjék Neked. Amíg csak élek, szerető szívemben örökké élni fogsz! ..Éltetni fog mosolyod szívemben és lelkemben