Kölesden született és élt 4 testvérével: Teri, Jani, Mariska, Bözsike. 1958- ban kötött házasságot Rudolf Juliannával. 3 gyermekük született: Juliska, Marika és Józsi. Unokái: Krisztina, Attila, Zoltán, Ági, Tibi, Gyuri. Dédunokái: Márk, Rebeka, Regina és Áron. A helyi TSZ- ben dolgozott traktorosként egészen a nyugdíjig. A ház körül mindent megcsinált, megjavított. Ha fel kellett fújni a bicikli kerekét, vagy defektet javítani, az unokák, dédunokák mindig őt keresték. :o) Szeretett mulatni, zenélni. Saját szájharmónikáján, köcsögdudáján vagy citeráján szívesen játszott.

 

Mikor elmentél, kialudt egy csillag, az angyalok a mennyországba hívtak. De itt len elvesztettünk téged a legtisztább angyalát a földnek és az égnek

Szerető szívű Attilánk! 

Drága Oti! Ellmentél.... Soha nem gondoltuk volna, hogy ilyen gyorsan, ilyen körülmények között... Hatalmas űrt hagyva magad mögött, egy igazi harcosként, aki nem születik minden bokorban. 7. éve mindennap belenevettél a Halál szemébe, aki ma hajnalban döntött és végleg magával vitt. Nem jutunk szóhoz, nem tudjuk elfogadni, hogy egy szív-lélek ember, aki mindenkivel megtalálta a közös szót, aki nyitottan fogadta minden ember közeledését, társaságát, az már nem hív fel minket, nem kérdezi meg, mit főztél, nem mondja, hogy a budapesti utcák hogy jönnek egymás után. És nem mondja nekem, hogy a 24 karátost mennyire szereti, és "utasít" engem... hisz tudod. Ahogy ma írta valaki, a földi csatát elvesztetted, de az Égiekhez nyertesként érkeztél. Pattanj fel most már arra a fehér motorra, ültesd fel Anyukámat magad mögé, és repüljetek. Érezd a szelet az arcodon, a szabadságot, amit az élmény ad. Oti, már nem fáj semmid... Nekem ilyen arccal maradsz meg az emlékeimben. Nagyon szeretünk, hiányod pótolhatatlan veszteség.

A legjobb édesapa, nagyapa, dédnagyapa.