"Egy könnycsepp a szemünkben Érted él, Egy gyertya az asztalon Érted ég, Egy fénykép,mely őrzi emléked, S egy út, mely elvitte az életed. A bánat, a fájdalom örökre megmarad, Mindig velünk leszel,az idő bárhogy is halad."

"Búcsúzom szemedtől, mellyel óvtál, vigyáztál, Búcsúzom kezeidtől, melyekkel simogattál. Búcsúzom szerető öledtől, amelyben ringattál. Búcsúzom hófehér hajadtól, megfáradt bőrödtől, Búcsúzom, testedtől, de nem a tiszta lelkedtől! Amikor születtél, mindenki boldog volt, csak Te ordítottál, Most, hogy elmentél mindeni sír, de odaát angyal vagy már. Szeretlek Édesanyám, és ez nem függ tértől, időtől, Egyszer én is megyek, várj ott fent, ott túl a lágy felhőkön! "   Fájó szívvel búcsúzik tőled Gyerekeid Eszter, Ilonka, László Unokáid Péter, Gábor, Dávid, Bálint, Eszterke és Lacika Vejeid Laci, Balázs Volt férjed Lövei László

 

Sok szerettel gondolunk rád barátod pityu , felesége erika, és agyerekeik

Az én drága mamám,aki itt lakott a törökbálint hegyalja ut 30-ba.Amióta eszemet tudom.A legszuperebb nagyi volt!

  Apu, hol vagy?  Hol lehetsz?  Hiába kereslek. . .  Hiába kiáltom százszor a neved.  Te, aki mindig itt voltál,  Vigasztaltál, segítettél,  most valahová nagyon messzire mentél.  Apu, mondd,  csak egyszer mondd még hogy szeretsz.  Hogy nem fáj már semmi,  Hogy most már boldog lehetsz.  Elengednélek, ha tudnám hogy így van,  de úgy hiányzol, nem ölelsz már,  Ott fekszel a sírban  A hangod már a semmibe vész.  A szemed sem ragyog már rám. . .  Apu! Te elmentél s én itt maradtam árván.  Ha kívánhatnék valamit azt kérném csak neked,  Legyél boldog édesapám  S ne feledd, fiad örökké szeret. . .

Drága Nikink 😭😭😭😭🖤🖤🖤🖤Elfáradtál az élet tengerén. Pihenj csendben a föld lágy ölén. 😭😭😭😭🖤🖤🖤🖤Nagyon hiányzol Nekünk 😭😭😭😭🖤🖤🖤🖤🖤Nyugodj Békében 😭😭😭😭🖤🖤🖤🖤

ELCSITULT A SZIVEM, TÖBBÉ MÁR NEM DOBOG ITT HAGYTA LELKEM E FÖLDI VILÁGOT DE ODAFENN A MENYBEN IS RÁTOK GONDOLOK VIGYÁZOK RÁTOK LEGYETEK BOLDOGOK.     ÉGJEN E GYERTYA MIND KETTŐJÜKÉRT KERESZT SZÜLEIMÉRT,,, RESZLER  ILONA MOLDOVÁN ANDRÁS         NEM MULNAK ŐK EL, KIK SZIVÜNKBEN ÉLNEK, HIÁBA SZÁLLNAK ÁLMOK ÉVEK ŐK ITT MARADNAK BENNÜNK CSÖNDESEN.

  Budapesten a Visegrádi u 30- ban laktunk szüleinkkel. Édesapánk katonatiszt volt a Zrínyi  katonai akadémián. A Csanády utcai általános iskolába járt. Újpesten a Petőfi laktanyában volt sorkatona. Dolgozott az Egyesült cipőip. szöv- ben. A volánnál mint billencs sofőr. Az elmúlt években taxisként dolgozott, többek között az azóta már megszűnt Budataxinál, a Rádiótaxinál, Főtaxinál, utoljára a Taxiplusnál. Volt feleségének neve:Balázs Judit. Felnőtt fiuk Ádám aki ma 36 éves. Hamarosan segítséggel fényképet is felteszünk róla. Huga vagyok, aki írok róla.

Az ÉDESAPÁNK volt. . . HIÁNYZOL! " Szeretlek, Apukám! Milyen fura és kegyetlen fordulat, Ahogy Rád emlékezve ülök a Hold alatt. Rendületlenül ölelem a hamvaidat őrző edényt, S egyre csak éltetem magamban a reményt, Hogy úgyis érezlek még egyszer, Talán majd, ha már az én napom sem kel fel, De találkozunk még életem alkonyán, Akkor végre elmondhatom majd: Szeretlek, Apukám! "