Szeretett élni, sörözni, horgászni, beszélgetni, 5 éve meggyilkolták az egyetlen fiát, aki pénzszállító volt, 21 évesen ment el, azóta már nem volt az igazi, lelkét marta a bánat, eddig bírta, most már együtt vannak örökké!

74 éves korában hunyt el a népszerű televíziós műsorvezető.

 

  Otthonod a temető az élet már nem hajszol vigyázzon rád a Teremtő amíg Te csendben alszol.     Nyugodj békében!   Fiaid Ede és Zoltán

Szívünkben őrizzük emlékedet, Mint napsugárt a tenger, Elrejtve mélyen, szomorúan, Nagy-nagy szeretettel.       Ott pihenj, ahol már nem fáj semmi, A nyugalmadat nem zavarja senki, Életed elszállt, mint a virágillat, De emléked ragyog, mint a fényes csillag!     Gyertyákat gyújtunk és mécseseket, Ezek a fények világítsanak Neked, Emléked örökké itt van velünk, Amíg élünk, Te is élsz velünk! Örök álmod legyen szép és nyugodt.  Hiába borul Rád a temető csendje, amíg élek szívemben élni fogsz mindörökre. A szeretetem örökké életben tart!  

                                                     

 "A gyász nem múlik el. Nem múlik el, csak körbenövi az élet. Először még nincs más, csak a veszteség. Minden pillanatban. Élesen, kímélet nélkül szakít szét testet és lelket. Meg kell bolondulni, bele kell pusztulni a fájdalomba. Úgy érezzük nincs tovább. Ekkora hiánnyal, ekkora űrrel nem lehet tovább élni. Aztán az élet mégiscsak megy tovább. Makacsan halad, pereg az idő. Egyszer csak eljön a pillanat –ez csak később, visszatekintve válik világossá- amikor már nem fáj megállás nélkül. Kezdenek lélegzetvételnyi szünetek lenni a kín addig megállíthatatlannak hitt hömpölygésében. Percek, amikor lehet másra is figyelni. Szusszanásnyi kis szigetek. Aztán ezekből egyre több lesz. Egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy reggelente, álom és ébrenlét határát már nem a jeges felismerés töri át, hogy nincs többé. Aztán, néha már mosolyogni is tudunk, amikor eszünkbe jut: „Hm, emlékszem milyen vicces volt, amikor....!” Az emlékek már nem fájdalmat hoznak, hanem hálát, hogy ő volt. Idővel lesz új öröm, lesz új lendület. Lesznek tervek, és új vágyak is. Lesz béke és elengedés, de a gyász marad, nem csökken. Az élet nő meg körülötte." (Orvos-Tóth Noémi)

Nem az a fájdalom melytől könnyes a szem ,hanem amit szívünkben hordunk csendesen. 

"Nem vársz már minket ragyogó szemekkel,  nem örülsz már nekünk szerető szíveddel.  De egy könnycsepp szemünkben Érted él,  egy gyertya az asztalon Érted ég.  S bennünk él egy arc, egy végtelen szeretet,  amit tőlünk soha senki el nem vehet.  Telhetnek hónapok, múlhatnak évek,  szívből szeretünk s nem feledünk Téged." Hiányzol Apa!