Nincs olyan, hogy jó búcsú. Csak búcsú van. Fájdalom és remény. Az elengedésnek nem az a lényege, hogy még utoljára átadjunk valamit, hanem az, hogy megőrizzünk valamit az eljövendő időkre.

Szeretett nagynénéink utolsó előtti tagja, Erzsi nénjénk  is sajnos eltávozott közülünk! Fájdalommal gondolunk rá, de soha nem feledjük! Szívünkben örökké élni fog!

Szerető Férj, Apa, Nagypapa, Após! !   "Örökre szívembe zárlak,   s mindig hiányozni fogsz,   Tudom már téged, hiába várlak,   de számomra csillagként ragyogsz.   El sem tudtam búcsúzni,   mégis elmentél,   életemből hirtelen,   mint a kámfor eltűntél.   Nélküled más lesz az élet,   belegondolok s máris félek,   tudom, többet nem leszel velem,   s most már nem fogja kezed, a két kezem. "   Szeretlek édesapám! ! !            Utóbb még kezedet fogtam,   Szemedben a remény csillaga felragyogott,   Mondd, hová tűnt álmod?   Tényleg ilyen hamar szertefoszlott?   Gondolsz- e ránk most?   S vigyázol ránk majd örökké?   Fogunk- e még találkozni,   Ott fent, az Örök Fénynél?   Rengeteg a kérdés,   Mire nem tudjuk a választ,   Csak a szív fáj még,   S a fájdalom eláraszt.   Nem tudom, jó- e ott neked,   Csak azt tudom, hiányzol.   Nem foghatom többé a kezed,   Nem hallhatom többé hangod.   Egy váratlan percben Életed véget ért,   Mint vihar a rózsát,   A halál tépte szét.   De mind, kik itt maradtunk,   Hiányodat látjuk.   S a felhőkre nézve Néha még Rólad álmodunk.   Tudod, én még várom a percet,   Hogy átölelsz majd és magadhoz szorítasz Ígérem, vigyázok rád, emléked él szívemben,   Aludj édesapám, én majd őrzöm álmodat.  

 

Drága nagymamánk, nagyon hiányzol nekünk, gyújtok neked itt is és persze temetőbe is gyertyát, nagyon szeretünk: lányod, unokáid. . .

Nyugodj békében, ma 4 hónapja, hogy elmentél. Soha nem foglak elfelejteni. Drága kis angyalom. Légy boldog bármerre is jársz.

 

 

Anita

Fáradt szívem hangosan dobog, Emléked árnya még mindig itt lobog. Szél hozta húrokon, felsír egy dal, Minden ritmusa szívembe mar. Megfáradt szívem hangosan dobog Te érterd. . . . ki hiányzik nagyon Kit az idő múlásával sem feledek S, arra hogy mennyire szerettelek. Bennem most a magány dalol. Mert te már messze vagy. . . távol, valahol! !

Édesanyám

A halálnak éjszakája vissza őt nem adja már,   Mert a sírok éjszakája át nem léphető határ.   Lengjen hát sírodon béke,   Bárha dűljön a világ,   Semmiségek éjjelébe  Jó barátid hű emléke  Halhatatlan mécsvilág. Hulló könnyekkel állok sírod felett, a koporsó bezárta legdrágább kincsemet. Megállt egy szív, mely élni vágyott. Csak az idő múlik, feledni nem lehet. Nehéz az életet élni nélküled. Felejteni téged soha nem lehet. Ha a bús napjaim le fognak telni,   Oda vágyom hozzád megpihenni. Angyalok vigyázzanak rád, szívünkből nem engedünk! Családod, barátaid és ismerőseid nevében nyugodj békében örökre !