Elcsitult a szív, mely értünk dobogott, Pihen a kéz, mely értünk dolgozott. Számunkra te sosem leszel halott, Örökké élni fogsz, mint a csillagok.

Szerető Anya. mama. dédnagymama VOLT.

Pihenj, te drága szív, mely megszűntél dobogni, S zerető jóságod nem tudjuk feledni!    

Csodálatos, emberszerető,jó lelkü, barátságos segitőkész ember!!!!És a szememben egy hős!Nagyon sokat gondolok rád,fáj,hogy elmentél, nagyon nagy ürt hagytál magad mögött,drága édesanyám!

Meg pihen a dolgos jo apai sziv áldás és hála ővezi e sirt  szerető férj voltál drága édesapa bánatos családodnak most az őrangyala! ! ! ! !

  " Annyira akartam élni, a betegséget legyőzni.   Búcsúztam volna tőletek,  de erőm nem engedett,   így búcsú nélkül szívetekben tovább  élhetek. "                                                                                                            Tóth Árpád                                                                               

"A szeretteink nem hagynak el minket. Egyszerűen csak eltűnnek a szemünk elől egy időre, de várnak ránk... az árnyékok között, hiszen egyszer eljön a mi időnk is" Mély fájdalommal vesszük tudomásul, hogy a szeretett Mamika már nincs közöttünk. Emlékét örzik Gyerekei, Unokái és mindeki más aki szerette. Nyugodj Békében!

Mary Elizabeth Frye: Ne jöjj el sírva síromig Ne jöjj el sírva síromig,   Nem fekszem itt, nem alszom itt;  Ezer fúvó szélben lakom  Gyémánt vagyok fénylő havon,   Érő kalászon nyári napfény,   Szelíd esőcske őszi estén,   Ott vagyok a reggeli csendben,   A könnyed napi sietségben,   Fejed fölött körző madár,   Csillagfény sötét éjszakán,   Nyíló virág szirma vagyok,   Néma csendben nálad lakok  A daloló madár vagyok,   S minden neked kedves dolog. . . Síromnál sírva meg ne állj;  Nem vagyok ott, nincs is halál

 

Testvérem volt aki Oklahomában élt.

Születésnapja alkalmából