Drága Bátyám emlékére! ! ! ! Nagyon hiányzol! ! !     "Bennünk él egy arc, egy meleg tekintet. Egy simogató kéz, egy sóhaj egy lehelet. Bennünk él a múlt, egy végtelen szeretet. Amit Tőlünk senki, soha el nem vehet. Egy a reményünk, mely éltet és vezet. Hogy egyszer majd találkozunk Veled! Örök álomra hajtottad fejed, S én itt maradtam árván. . . Hogy megőrizzem emlékedet. . . “Az Ő szíve megpihent a miénk vérzik, a halál fájdalmát csak az élők érzik” Tudjuk, hogy nem jöhet, mégis egyre várjuk. Enyhíti hiányát, ha álmainkban látjuk. Az ész megérti, de a szív soha, Hogy egyszer majd mi is elmegyünk, ahol Ő van, oda. Az élet múlik, de akit szeretünk, Arra életünk végéig, könnyes szemmel emlékezünk. "

Ő egy nagyon jó embervolt egyben apa és aki ismerte az csak a jót mondta róla. Isten nyugasztalja.

 

 

Èdesapàmèrt szìvünkben örrökke èlsz.     Zenèsz

Ridensbe járt most érettségizett volna. Nagyon aranyos kedves srác volt. Nagyon szerettet köztünk lenni.

A LEGDRÁGÁBB ÉDESANYA

 

 

Hosszú volt szenvedésed, mely most véget ért, fáradt tested megpihenni tért. Végső utadra indulj megnyugodva, szeretetünk elkísér égi otthonodba. Soha el nem feledünk, nyugodj békeben Gyuszkó!