Szeretettel a CSALÁD                

" Lelked remélem békére talált, S Te már a menyekből vigyázol Ránk! Soha nem felejtünk, szívünkben szeretünk, S örökkön- örökké Rád emlékezünk! "     Ez a gyertya most érted égjen, Ki fent laksz már a magas égben. Ki vigyázol ránk onnan fentről, S lelkünkhöz szólsz a végtelenből.  

Viktor Erzsébet az én nagymamám.

Születésed napján emlékezünk rád. Feleséged, lányaid és férjeik, unokáid és dédunokáid!   "A nap az égen sem úgy ragyog a mai napon,  Pedig ma van a születésnapod.  De sajnos te már nem lehetsz közöttünk,  Ezért sajnos csak így köszönthetünk.  Rövid ez a pár sor de benne van a lényeg,  Senki sem szeretett úgy, mint ahogy mi szerettünk téged.     - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -     Búcsúzik feleséged és lányaid Irén, Hugi, Zsuzsi és Évi   Édesapánk elment örök álomra tért, Nem aggódik többé szeretett lányaiért. Könny hullik szemünkből, a fájdalom könnye, Szívünkben örök lesz drága emléke.   - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -   Köszönjük, hogy éltél és minket szerettél, Nem hagytál itt minket csak álmodni mentél. Szívünkben itt él emléked örökre, ha látni akarunk felnézünk az égre. Csillagok utján utazol tovább, Ott várj ránk ha a mi időnk is lejár.

 

elhunyt Szívelégtelenségbe . . . Tüdőràkja volt . . . nem volt neki esélye sem a gyógyulásra mert mèg  egy hónapja sem tudta betegségèt . . . Nem volt ideje arra sem hogy egyetlen gyermekètol es ismeroseitol eltudjon mèltoan köszöni . . a mentő vitte be a kórházba ahol elaludt mindörökre . . .

 

Mikinél már több éve súlyos betegséget állapítottak meg, Sclerosis multiplex- ben szenvedett. A betegsége előtt egy nagyon vidám életerős férfi volt, majd az állapotának köszönhetően elég visszahúzódó, de mégis próbált a régi lenni.

Elvesztettem a jó barátnőt, a kiváló gyógypedagógust.