"Ne búsuljatok, nekem már nem fáj semmi! Ha eljön az este, csillagként tudok nektek üzenni. Tekintsetek fel az égre, ott fogok ragyogni. Szívetek egy darabja vagyok, amit nem lehet pótolni. "

Drága kicsi unokánk volt nagyon szerettük és nagyon hiányzik.

 

 ' Mama, ugye hallasz még? Már betakar a távol. Légy itt újra, ha a gyertyaláng ég! ' A Világ Legjobb mamája és édesanyja volt e Földnek !   Mindenkinek az életéből hiányzik valaki, egy ember akit nagyon- nagyon szeretett. Nekem is hiányzik egy. Az Ő szeretete ihlette ezt a dalt. Hiányzol! o, ó, Volt egy angyal, itt élt köztünk,   óvott, féltett, felnevelt. Boldogságban éltünk együtt, békességben, szelíden. Mikor sírtam, Ő vígasztalt, és a bánat tova szállt,   Isten mondd meg, miért pont engem  hagyott így el a Mamám! ? Gyerek voltam, fel sem foghattam,   mennyit jelentett nekem, mikor elment egy borús reggelen. Csak annyit mondtam volna: Várj még! Várj még! Tőlem nem búcsúztál el! Várj még! Várj még! Hééé  Nem hagyhatsz így el! Mindig a jók, mennek el hamar,   tudom látsz engem és hallod ezt a dalt! Felnőtt fejjel gondolok rád, ha egy csillag felragyog. előttem vagy látlak téged, ahogy fentről mosolyogsz. de az élet meg nem állhat szomorúan is menni kell, bízom benne majd még látlak, de addig így búcsúzom el! Gyerek voltam, fel sem foghattam,   mennyit jelentettél nekem, mikor elmentél egy borús reggelen.   Csak annyit mondtam volna: Várj még! Várj még!   Tőlem nem búcsúztál el! Várj még! Várj még! Hééé Nem hagyhatsz így el! Mindig a jók, mennek el hamar,   tudom látsz engem és hallod ezt a dalt! A hangod bennem örökre él!   Most is hallom még az esti meséd! Ha itt lennél büszke lennél, hogy akit neveltél mennyit elért.   Tekints le Rám! Csak annyit mondtam volna: Várj még! Várj még! Tőlem nem búcsúztál el! Várj még! Várj még! Nem hagyhatsz így el! Mindig a jók, mennek el hamar,   tudom látsz engem és hallod ezt a dalt. . . . !

Drága Kincsem! Érted Gyújtom e gyerttyát, kevesen ismertek, hisz pici, és törékeny voltál. Sajnos csak pár hónap adatott meg neked, az élök sorában. De nekem te magad voltál a  gyönyör, szépség mig köztünk lehettél, élhettél. Nyugodj Békességben. anya

 

Vidám,barátságos ember volt, aki nagyon fog hiányozni nekünk. 

Dràga Apukám 😢 Szivünkben örökké élsz 🌹

A legjobb apa volt a világon. Nagyon hiányzol! ! !

 

  Kihalt az utca, sötét van és fázom Sűrű köd honol ezen az ismerős tájon. Kilépek az ajtón, szétnézek a ködben, Megyek szomorúan, s gondolkodom közben. Emlékek jönnek-mennek, rád emlékezem! Sajnálom magam, mert még mindig FÁJ NAGYON nekem. Fáj, hogy nem vagy itt, nem hallom a hangod, Nem látlak, nem mosolyog rám arcod. Szemedből az élet már akkor elköltözött, mikor még éltél. A betegség megkötözött. De végig az utolsókig kitartottál, ÉRTÜNK, Éltél, de csak azért mert mi nagyon féltünk. Féltünk mert éreztük, hogy nincs már sok hátra, És nem jött a csoda pedig mindenki várta. Elkerült minket, pedig folyton imádkoztunk, TE sem, mi sem adtuk fel, nem siránkoztunk. De nem volt tovább, sajnos feladtad a harcot, Most már mások látják, nem feledett arcod. Azokkal vagy, akik téged hagytak itt már régen, Velük mulatsz, velük örülsz odafenn az égen. És én itt maradtam, nekem még itt van dolgom, De arcod, mosolyod, én a szivemben hordom. Szeretlek, és szeretni is foglak, ameddig csak élek. Ha azt akarom itt légy velem, a csillagokra nézek. A csillagokat nézve, mást én már nem kívánhatok, Csak annyit, légy boldog ott ahol én nem járhatok. S néha nézz le ránk, kiket itt kellett hagynod, Szeress minket, vigyázz ránk, mást már nem is kell adnod.