A szív megszakad, a perc megáll, a szív feladja, és jön a várt halál - nem marad utána semmi más, csak néhány kép s a sírásvágy.

Még emlékeztek rá, hogy milyen szép volt. A mosolyát még nem felejtették el. A hangja valahol még ott rezgett a levegőben, és szavainak zengésére is emlékeztek még. Még követni lehetett a lába nyomát, és a tárgyakon ott volt még az érintése. A szekrényben még ott sorakoztak a ruhák, amelyeket ő viselt, és a ruhákból még az ő illata áradt.

       Dinikém! Hosszú útra mentél,  a csillagok vezetnek. Vezetik utadat, amíg csak álmodsz. Álmodj mindenről,  mely csodás és szép. Álmodd azt, hogy még  mindig velünk élsz. Súgják meg a csillagok üzenetünket, szívünkben örökké élsz, sohasem            feledünk! Legyen nyugodt örök álmod! Emléked örök! Szeretettel: Muci néniék és barátod:                                    Stefa és családja

Irénke néni a Budai Adventista gyülekezet tagjaként nagyon sokat tett a gyülekezetért. Rendszeresen jött a még egészsége engedte. Idős korában már segítségre szorult, ezért élete utolsó napjait a tassi idősekotthonába n töltötte. Július 26- án búcsúzunk Irénke nénitől.

 

Testnevelő,röpl abda edző tanárnő volt. Csendes,sok diákjának segített,ember szerető akik tudták kihasználták!