Miért sírtok? Hisz Isten arca volt, Mely simogatón, hívón rám hajolt. És én mentem. . . s most fényözönben élek, És nem vagyok más, csupán tisztuló lélek. . . . Sziromhullás volt. . . árnyékom lehullt, A szemetek hát könnybe miért borult? Ha emlegettek. . . köztetek leszek. . . Ha rám gondoltok. . . mosolyogjatok. . . Emlékem így, áldás lesz rajtatok! Nagyon nagyon szeretünk Nórika és örökké a szívünkbe zárunk Téged! !

 

Ma szomorúbb lett a föld, S fakóbb az ég színe. Egy szív állt meg örökre. Krascsenics Árpi Kollégánk és jóbarátunk szíve. Nyugodj Békében Árpi! 

Kedves barát volt! Mindenkinek hiányzik! ! ! ! !

"Maroknyi fény, tengernyi bánat és mélységes csend maradt utánad.  Múlik az idő, de a fájdalom nem csitul, szemünkből a könny naponta kicsordul.  Örök mosolyod még most is látjuk, hogy belépj az ajtón még most is várjuk.  Idézzük szavaid, tetteid, emléked, örökké szeretünk és nem feledünk TÉGED."    Soha el nem múló fájdalommal emlékezünk KAJTOR SÁNDOR halálának 3. évfordulójára.

"Ne nézzetek rám borzalommal, ha meghalok, az a halott a koporsóban nem én vagyok. Csak hamu az, elomló televény. A láng eltűnt. A láng - az voltam én."   Gárdonyi Géza         2016-ban, egy februári hajnalban, egy élet véget ért. De a szívünkben, ha fájdalommal tele is, mindig emlékszünk rá, és megőrizzük az emlékeket. Drága dédim, Isten veled, szívünk soha el nem feled. :(   "Az egyik szemem sír, a másik nevet, Soha nem feledem a szavaid, Soha nem feledem el a neved, Tehetetlenként állok, Most a hangom megremeg, Mégis erőt ad a tény, Mindig ott leszel veled, Ahogy te is velem"

 

 

Két nap küzdelem után, 57 évesen Édesapám úgy döntötöt, inkább pihenni szeretne és itt hagyott minket hatalmas fájdalommal a szívünkben.   Szíve nemes volt, keze dolgos Élete nehéz volt, álma legyen boldog. <3 "Egy könnycsepp a szemünkben Érted él, Egy gyertya az asztalon Érted ég, Egy fénykép, mely őrzi emléked, S egy út, mely elvitte az életed. A bánat, a fájdalom örökre megmarad, Mindig velünk leszel, az idő bárhogy is halad. "