"ÉDESANYÁK EMLÉKÉRE ✝ Álmomban anyám láttam, ifjan, erősen. Nem volt ránc az arcán, sem könny a szemében. A konyhában szorgoskodott, ott serénykedett, mint ki bizton tudja, hogy arra tévedek. Szép volt ez az álom, tündérien szép, mert újra átélhettem az otthon melegét, és újra érezhettem azt a fahéjas kalács-illatot, mely ünnepivé tett sok múlt-pillanatot. Mikor anyámmal álmodom, boldogan kelek, mert tudom, van még hely, hová hazamehetek, hisz amíg az álmok világában anyámra lelek, én sem lehetek elárvult gyerek. Kun Magdolna: Anyámról álmodtam"   Kun Magdolna

Kis fiam emlèkère aki súlyos beteg volt!Nagyon hiányzol édesanyádnak meghalt bennem minden mióta elhagytál kisfiam minden percben csak rád gondolok hiányzol nagyon !!!!!! Megpihenni tértél,hol nincs többé fájdalom,de szivembe itt leszel,mert szeretlek és hiányzol nagyon soha nem feledlek szerető édesanyád!

Ő a szülei szemefénye és reménysége volt! A barátai mindenben számíthattak rá! Az élet előtte állt! És a halál elragadta! Nagy fájdalmom a hiánya! A csillagok ragyogása volt két szemében, Nap tündöklésénél szebb volt mosolya! Elindult egy lélek, Tovább szállt, Távolra tőlünk, mely nagyon fáj! ! !

It's been a long day Without you, my friend And I'll tell you all about it when I see you again We've come a long way From where we began Oh, I'll tell you all about it when I see you again When I see you again

Μου λείπεις πολύ θα πάντα Σαγαπώ

Édesanya volt, nagymama, és nagynénjének szeretett csillaga.

 Nekem felfoghatatlan, hogy egyik nap még itt van beszél, jár, simogat, másnap pedig az űr csak ami marad. Nekem felfoghatatlan, hogy született, itt volt s távozott csak az emléke él, mit maga után hagyott. De emléke él, s élni fog míg az én szívem e földön dobog. Őrzöm a képét, a mosolyát, a hangját, s minden gesztusát. Őrzöm a mozdulatait, mely bennem él, mind a mai napig, őrzöm a felém közvetített gondolatait, a nekem suttogott szavait. Mert nem halt meg Ő még mindíg él - nekem- csak messze távozott, hol meg nem érinthetem.